A kutatáshoz nagyon aprólékos MRI-vizsgálatokat végeztek több mint 900 izlandi lakoson a 67–93 éves korosztályból. „Az MRI nagyon hatásos eszköz a szívbetegségek felkutatásához” – jellemezte a módszert dr. Andrew Arai, a kutatás vezetője, az USA Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézete kardiovaszkuláris és pulmonáris részlegének igazgatója. Hangsúlyozta azért azt is, hogy nem kell megrohamozni az MRI-géppel rendelkező centrumokat. „Nem ajánlom senkinek, tünetek hiányában a protokoll szerint is szükségtelen ez a drága vizsgálat.”
Gyakoribb a néma infarktus
Jelenleg nem tudják biztosra megmondani, hogy mikor szükséges a vizsgálat, és kiknek válhat előnyére, habár kutatásuk újabb lépést tett e meghatározás érdekében. A vizsgált izlandiak közül 91-nél állapítottak meg korábban szívinfarktust, 157-et azonban azelőtt nem ismertek fel. A szív-MRI több ilyen esetet derített fel a cukorbetegek körében (21 százalék), mint a nem cukorbetegeknél (14 százalék). A hatéves nyomon követési időszak során a korábban diagnosztizált szívinfarktusos betegek 33 százaléka hunyt el, a nem felismert betegek közül pedig 28 százalék, ami jelentősen több annál, mint ahányan az egészségesek csoportjából haltak meg (17 százalék). A kutatók nem lepődtek meg azon, hogy aki tudott az infarktusáról, azok közül jóval többen szedtek bétablokkolót a vérnyomás csökkentésére, valamint sztatint a koleszterinszint rendezésére. A nem diagnosztizáltak fele szedett aszpirint, de csak kevesen éltek a bétablokkolókkal és sztatinokkal. Ez is fokozhatta a szívinfarktus kockázatát több más tényező mellett, mint amilyen a cukorbaj, ami enyhébb lefolyású infarktust okoz, kevesebb tünettel.
Habár a munkálatokat Izlandon végezték, Arai szerint hasonló lehet a helyzet az Egyesült Államokban is.
Még nem egyértelmű a vizsgálati módszer
Az eredményekhez hozzászólt dr. Gregg Fonarow, az Amerikai Szívszövetség szóvivője, a Kaliforniai Egyetem kardiológus professzora: is. „Korábbi kutatások kimutatták, hogy a miokardiális infarktusok egy része klinikailag nem kimutatható, úgynevezett néma infarktus. A szív-MRI nagyon érzékeny berendezés. Ebben az esetben magasabb arányban találtak fel nem ismert betegeket, mint az előző kutatások során. A néma infarktus prognózisa hosszú távon ugyanolyan rossz, mint a kimutathatóé.” Fonarow ennek ellenére sem gondolja, hogy a szív-MRI hasznos eszköz lenne a kockázatnak kitett populáció beazonosítására: „Jelen pillanatban nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték, hogy a szív-MRI-t vizsgálati módszerként javasoljuk. További kutatások szükségesek még a témakörben.”
A jelentést a Journal of the American Medical Association szeptemberi száma tette közzé.