Tíz kiábrándító kutatás

A tudománynak elvileg jobbá kellene tennie az emberek életét, nem igaz? A hasznos újítások mellett azonban a kutatások kiábrándulásokat is hoznak.

Az alábbiakban tíz olyan kutatást veszünk sorra, melyek a többség szemében garantáltan ünneprontónak fognak tűnni.

1. Rossz ötlet egy ágyban aludni a kutyával vagy macskával. (És nuku puszi!)

Az Emerging Infectious Diseases 2011. februári számában megjelent tanulmány szerint ezzel jó esélyünk van arra, hogy pestist, MRSA-t, agyhártyagyulladást, kampósféreg-fertőzést vagy valamilyen bakteriális fertőzést kapunk. A cikk szerzői ugyanakkor azt is hozzáteszik, hogy a háziállat rendszeres állatorvosi szűrésével csökkenthető ez a kockázat.

2. Ne kóstolgassuk a nyers süteménytésztát.

A Clinical Infectious Diseases 2011. decemberi számában publikált tanulmány szerint sokan úgy vélik, hogy mivel a bolti nyers süteménytészta pasztőrözött tojásokat tartalmaz, nem leselkedik rájuk a szalmonellafertőzés veszélye. Az USA Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központjának (CDC) kutatói azonban Karen Neil vezetésével kimutatták, hogy a 2009-es amerikai E.coli járvány forrása a csokoládés keksz nyers tésztájában lévő liszt volt.

3. A testmozgás nem segít a fogyásban.

Ha pedig mégis elkészítjük és megesszük a csokis kekszet, bármikor ledolgozhatjuk az edzőteremben, igaz? Sajnos nem. Két friss kutatás is ellentmond ennek az elméletnek. Az alapanyagcsere, ami meghatározza a naponta elégetett kalóriák számát, a fogyással együtt csökken, még akkor is, ha naponta edzünk. Ez azt jelenti, hogy ha kevesebbet eszünk, gyorsabban és többet fogyhatunk, mint ha többet mozgunk. (A rendszeres testmozgás ettől függetlenül nagyon fontos az általános egészségi állapotunk szempontjából.)

4. Kapcsoljuk ki mobil eszközünket éjszakára.

A mesterséges fény behatása közvetlenül alvás előtt megzavarja a szervezet természetes biológiai ritmusát, és elnyomja az alvást elősegítő melatonin hormont. Az Amerikai Orvostudományi Társaság júniusban hivatalosan is elismerte a túlzott éjszakai fénybehatás, köztük a különböző elektronikus médiaeszközök káros hatásait.

5. Óvatosan, a szolizás függőséget okoz.

A szoláriumot használó emberek agyának jutalmazási központjai a kábítószerfüggőkéhez hasonló aktivitási mintákat mutatnak. A Journal of Addiction Biology 2012. májusi számában megjelent tanulmány szerint a CT-vizsgálatok azt is kimutatják, hogy a szoláriumozók agya képes különbséget tenni az UV fény és az álszolárium között.

6. Félre Spongyabobbal?

Ha nyugodt gyereket akarsz, aki képes szabályozni saját viselkedését, talán érdemes lekapcsolni a Spongyabobot és valami lassabb mesét választani. A Pediatrics 2012. szeptemberi számában publikált kutatásban a Virginia Egyetem kutatói Angeline Lillard vezetésével kimutatták, hogy már csupán kilenc perc a Spongyabobból megzavarta a négyéves alanyok tanulási képességét és önuralmát. Azok a gyerekek viszont, akik nyugodtabb mesét néztek vagy rajzolással szórakoztatták magukat, alig mutatták ezt a hatást. A kutatók szerint természetesen nem csak a Spongyabobbal függ össze a jelenség, igaz ez bármely gyors rajzfilmre.

7. Nem ajánlott a közös mártogatás.

Bizony, ha ugyanazt a krumplit többször is mártogatjuk, azzal bacilusokat terjesztünk. A Clemson Egyetem a Journal of Food Safety 2009. januári számában megjelent tanulmánya azt mutatta, hogy ha többször is belemártjuk a sült krumplit a szószba, átlagosan tízezer baktérium kerül a fogyasztó szájából a szószba, ami azt jelenti, hogy a másik mártogató minden harapással legalább 50-100 baktériumot kap az első evő szájából.

8. Az üdítő hizlal.

A New England Journal of Medicine 2012. szeptember 21-i számában megjelent három tanulmányból az derült ki, hogy még a keveset fogyasztók is felszednek felesleges kilókat a cukrozott üdítőitalok miatt, függetlenül attól, hogy szénsavas üdítőről, limonádéról vagy gyümölcsléről van szó. Ráadásul az is kiderült, hogy ha valaki genetikailag hajlamosabb az elhízásra, arra is fogékonyabb, hogy másoknál jobban meghízzon a cukrozott italoktól. A kutatási eredmények hatására talán New York mellett más nagyvárosokban is betiltják majd a nagy kiszerelésű cukrozott üdítőket.

9. A vitaminok növelhetik a halálozás kockázatát.

A Psychological Science 2011. augusztusi számában publikált, 200 ezer ember részvételével készült kutatás szerint a vitamintartalmú kiegészítők nemcsak hogy nem hosszabbítják meg az életet, hanem egyenesen megnövelik a halálozás kockázatát, igaz, csak közvetve. A kutatók kimutatták, hogy a vitaminok az „illuzórikus sebezhetetlenség” érzését alakítják ki az emberekben. Kísérletükben a vitaminokat szedő alanyok például gyakrabban választottak egészségtelen ételeket az egészséges helyett, és kevesebbet is mozogtak.

10. Igen, tényleg lehet túl sok kávét inni.

A gyomor nyálkahártyáját kikezdő savas hatáson kívül a túlzott kávéfogyasztás a szívünknek sem tesz jót. A kutatások szerint napi hét csésze kávé szorongást, ingerlékenységet, álmatlanságot, sőt akár hallucinációt is okozhat. A napi 10-11 csésze kávé enyhén megnöveli a szívelégtelenség kockázatát. Az emberek azonban genetikai felépítésük szerint eltérő módon dolgozzák fel a koffeint, és a koffein anyagcseréjének sebessége is befolyásolja az egészségügyi kockázatot.