„A legnagyobb meglepetések egyike, hogy erős összefüggést találtunk a gazdik és a házi kedvencek között. A mikrobiológiai kapcsolat erősebb volt a család négylábú tagjai és a szülők között, mint szülő-gyermek viszonylatban” – mondta Rob Knight, a Coloradói Egyetem (Boulder) szakértője.
A kísérlethez nyelvről, homlokról, székletből, tenyérről és mancsokról vettek mintát. Összesen 60 család vett részt a vizsgálatban, közülük 17-ben élt gyermek. A minta így 159 emberre és 36 kutyára terjedt ki. Az eredmények alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az emberek és háziállataik mikrobiális flórája nagy hatással van egymásra. A megosztott felületek (például a konyhapultok és a kilincsek) által, valamint ugyanazon levegő belégzésével az egy háztartásban élők könnyebben cserélnek bőrön élő mikroorganizmusokat, mint nyelven vagy emésztőrendszerben lévőket. Ráadásul a háziállatok is bekapcsolódnak a körforgásba.
„Bőrünk baktériumflórája rendkívül gyorsan alkalmazkodik a közvetlen környezetünkhöz, ami a négylábú kedvencek jelenlétét is magában foglalja” – fogalmazott Se Jin Song, az intézmény doktori iskolájának hallgatója. A kutyás párok például több mikroorganizmuson osztoztak, mint eb nélküli társaik.
A szülők több nyelven és emésztőrendszerben élő baktériumot illetően mutattak közösséget a saját gyermekükkel, mint másokéival, de csak azok 3 éves kora után. (Ez annak tudható be, hogy ebben a korban alakul ki a gyermekek saját baktériumflórája.)
A mikrobák száma felülmúlja az emberi sejtekét a szervezetben. Míg közülük egyesek megbetegíthetnek, a többiek elengedhetetlenek az egészséges folyamatokhoz. A bélbaktériumok például szerepet játszanak az emésztésben, a vitaminok előállításában és a kórokozók leküzdésében. „A szakirodalomban több helyütt is találunk példát arra, hogy az állatok jelenléte csökkenti a későbbi allergia kialakulásának veszélyét, csakúgy mint bizonyos légzőszervi problémákét és immunbetegségekét” – tették hozzá a kutatók.
