Hogy megvizsgálhassák, milyen mellékhatásai lehetnek ezeknek a gyakran alkalmazott szereknek, a mostani kutatásban részt vett tudósok összesen 4000 maratonfutót interjúvoltak meg, akik mind a 2010-es bonni maratoni és félmaratoni indulói közül kerültek ki. A sportolóknak – közülük a legtöbben (87 százalék) már korábban is részt vett maratoni futáson – egy online kérdőívet kellett kitölteniük gyógyszerhasználati szokásaikról és az esetlegesen fellépő mellékhatásokról.
A versenyek előtt a fájdalmak megelőzésére gyógyszereket szedő futók közül minden ötödik saját bevallása szerint az edzéseken is alkalmaz fájdalomcsillapítókat a fájdalom megelőzésére vagy kezelésére, minden tizedik sportoló pedig már a verseny megkezdése előtt tapasztalt különböző fájdalmakat. Ugyanez az arány a fájdalomcsillapítót nem szedők körében mindössze 1 százalék volt. A beszedett gyógyszerek több mint fele (54 százalék) recept nélkül is kapható fájdalomcsillapító volt, többek között diclofenac, aszpirin és ibuprofen.
Bár igaz, hogy a versenyt idő előtt abbahagyók aránya csak kis mértékben különbözött a fájdalomcsillapítót szedők és a gyógyszer nélkül futók körében, a gyomor- és bélrendszeri problémák miatt visszalépők nagy része fájdalomcsillapítókkal kezdte a versenyt. Izomgörcsök miatt csak kevés futónak kellett feladnia a versenyt, de ez a tünet is sokkal gyakrabban fordult elő a gyógyszert szedő sportolók esetében. A fájdalomcsillapítókat szedő futók körében a gyógyszerek nélkül futó sportolókhoz képest ötször gyakrabban fordultak elő izomfájdalmak és görcsök, tehát ezeknek a sportolóknak 13 százalékkal nagyobb volt az esélyük az izomgörcsök kialakulására.
A leggyakoribb, verseny megszakítására kényszerítő tünetek között szerepeltek a gyomorgörcsök, a szív- és érrendszeri tünetek, az emésztőszervi vérzések, a véres vizelet, valamint az ízület és izomfájdalmak. A tünetek előfordulása egyenes arányoban nőtt a beszedett gyógyszerek dózisával. A diclofenacot szedők közül minden tizedik 100 milligrammnál is nagyobb adagot vett be; a második legnépszerűbb szer, az ibuprofén hatóanyag esetében a szert alkalmazók 43 százaléka 800 milligrammot, vagy ennél is többet szedett be egy-egy verseny előtt – ez az ajánlott dózis kétszerese.
A megkérdezettek közül szinte senki nem volt tisztában a sportolás közbeni gyógyszerszedés esetleges veszélyeivel. A fájdalomcsillapítókat szedő sportolók közül kilencen végül kórházban kötöttek ki: hárman az ibuprofen beszedését követő átmeneti veseelégtelenség miatt, négyen vérző fekélyek miatt (aszpirin), ketten pedig szívroham következtében (aszpirin) – kettőjük közül az egyik futó 500 milligramm aszpirint vett be, hogy lábfájdalmait enyhítse. A gyógyszer nélkül versenyző futók közül egy sem került kórházba.
A fájdalomcsillapítók blokkolják a ciklooxigenázoknak nevezett enzimeket, amelyek a prosztaglandinok (hormon-szerű molekulák, a szervezetben, többek között, fájdalmat, lázat és gyulladást okoznak) termelődéséért is felelősek. A kutatók szerint a prosztaglandinok extrém terhelés (például a maratonfutás) alatt képesek lehetnek megóvni a szöveteket. „Vizsgálataink szerint a ciklooxigenáz-gátlók szedése rendkívül veszélyes lehet a teljesítménysportolók esetében. További kutatások szükségesek azonban, hogy megállapíthassuk, ajánlható-e a sportolóknak, hogy megterhelés esetén teljes egészében iktassák ki életükből a fájdalomcsillapítókat” – írják a kutatók.
A kutatás részletes leírása a British Medical Journal című tudományos szaklapban olvasható.
