Az amerikai kutatásban összesen mintegy 4500 embert vizsgáltak meg, akiknek az életkora 45 és 84 év között váltakozott. A résztvevők hat különböző amerikai államból származtak, és egyiknek sem volt ismert szívbetegsége. A kutatás során megmérték a résztvevők lakóhelyén a légszennyezettségi adatokat, és háromévenként ultrahangos vizsgálatokat végeztek a résztvevők artériáin. Miután a kutatók figyelembe vették az egyéb rizikófaktorokat, például a dohányzási szokásokat, megállapították, hogy a nyaki verőér vastagsága évente átlagosan 0,014 milliméterrel nőtt meg.
Az ütőerek belső rétegeinek megvastagodása arra utal, hogy meszesedés folyamata indult meg az erekben. A nyaki ütőér látja el friss vérrel és oxigénnel a fejet, a nyakat és az agyat, ezért különösen kritikus, ha az érfalak megkeményednek. „A kutatási eredményeink segítenek jobban megérteni, hogy, a magas légszennyezettség miként függ össze a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásával” – jegyezte meg Sara Adar, a Michigani Egyetem közegészségügyi iskolájának epidemiológus docense, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatásból továbbá az is kiderült, hogy a légszennyezettség lecsökkentésének hatására csökken az artériák megvastagodásának folyamata, sőt a folyamat visszafordítható. „Az eredmények azt mutatják, hogy egy szennyezettebb levegőjű régióban élő ember esetében akár 2 százalékkal is magasabb lehet a stroke valószínűsége, mint egy tisztább levegőjű környéken élő ember esetében” – mondta dr. Adar.
A tanulmány teljes terjedelmében a PLoS Medicine című orvostudományi szakfolyóiratban jelent meg.
