Az Ohio Állami Egyetem szakemberei megállapították, hogy azok a gyerekek, akik a grafikonok elemzését szimpla, színes oszlopokkal tanulták meg, sokkal hamarabb elsajátították a tudnivalókat, mint azok, akiknél a grafikonok valamilyen színes ábrákból, például virágokból álltak. Jennifer Kaminski, kutató és Vladimir Sloutsky pszichológiaprofesszor több óvodai és általános iskolai pedagógust is megkérdezett, szívesen használnák-e a rajzokkal tarkított grafikonokat a gyerekek oktatása során, és valamennyien igennel feleltek, mivel úgy érezték, a képek megkönnyítenék a gyerekek számára a tanulást. Ugyanakkor a vizsgálatok épp az ellenkező eredményt mutatták, kiderült ugyanis, hogy ezek a rajzok sokkal inkább elvonják a gyerekek figyelmét a lényegtől, mintsem hogy segítenék őket.
A Journal of Educational Psychology című lapban megjelent kutatás során a szakemberek 122 óvodás, elsős, illetve másodikos gyereket követtek nyomon, akiket mind egyénileg vizsgáltak meg. Először valamennyiüknek megmutattak számítógépen egy grafikont, és elmagyarázták nekik, miként kell azt értelmezni. A gyerekek felének olyan grafikonokon magyarázták el a szabályt, ahol az oszlopok valamilyen halvány színnel voltak jelölve, a másik felének pedig olyanon, ahol az oszlopok cipőkből álltak, és a cipők száma illeszkedett a grafikonon látható számokhoz. A kérdés az volt, hogy öt hét során hány cipő veszett el, illetve hányat találtak meg. Ezután három különböző grafikonon tesztelték, hogy ki mennyire értette meg a grafikonolvasás lényegét.
Az első két feladat során a gyerekek olyan grafikonokat kaptak, ahol vagy halvány színű oszlopok, vagy virágokból álló oszlopok szerepeltek, ám utóbbinál a virágok száma nem egyezett meg a grafikonon látható számokkal. Erre azért volt szükség, mert így kiderült, vajon a gyerekek valóban a grafikont elemzik-e vagy csupán megszámolják az egyes oszlopokon látható tárgyakat, és az alapján szűrik le a helyes választ. Mint kiderült, azok a gyerekek, akik korábban rajzos grafikonokat kaptak, sokkal többször tévesztettek, mivel ők valóban úgy dolgoztak, hogy megszámolták, hány virágot látnak, míg a többiek, a grafikonon látható számokra figyeltek oda. Ezután olyan grafikonokkal is tesztelték a gyerekeket, ahol az oszlopok csíkozva vagy pöttyözve voltak, és a rajzos grafikonon edzett gyerekek közül sokan itt is nekiálltak csíkokat és pöttyöket számolni, amiből egyértelművé vált, hogy egyáltalán nem sajátították el a grafikonolvasás lényegét.
A szakemberek ezek alapján úgy vélik, amikor új matematikai fogalmakat tanítunk a gyerekeknek, az a jó, ha minél egyszerűbb módon tesszük azt, mivel minden felesleges körítés – még ha segítő szándékkal tesszük is – csak nehezíti a dolgok megértését. Kaminski és Sloutsky ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem arról van szó, hogy semmilyen érdekes képet vagy ábrát nem szabad elhelyezni a tankönyvekben, csupán arról, hogy mindig meg kell vizsgálni, vajon az adott ábra tényleg segíti-e a feladat megértését, vagy inkább nehezíti.
