A nyugtalanláb-szindróma (RLS) egy olyan tünetcsoport, melynek során éjszaka hirtelen ellenállhatatlan inger jelentkezik a láb mozgatására – becslések szerint az Egyesült Államokban a lakosság 5 százalékát érinti a probléma. A kutatók szerint a jelenséget egy agyi jelátviteli anyag, a dopamin rendellenessége okozza, mely anyag a finommozgások szabályozásában tölt be alapvető szerepet. A jel hibás működése jellemző a Parkinson-kórra, ahol az izmok akaratlan összehúzódása jelenik meg, a tüneti kezelés dopamint tartalmazó gyógyszerek segítségével lehetséges.
Az RLS kezelése is a dopaminszint emelését célozza, azonban megfigyelték, hogy a lábrángás csillapodása nem oldja meg az álmatlansági gondokat. Jelen vizsgálatban dr. Richard P. Allen és munkatársai MRI segítségével térképezték fel a 28 RLS-ben szenvedő és 20 egészséges tesztalany agyállományát, és megállapították, hogy az ébrenlét szabályozásában kiemelten fontos glutamát nevű jelátvivő szintje abnormálisan magas RLS-es betegekben. Ez azt jelenti, hogy a két állapot, tehát az álmatlanság és az RLS között szabályozási kapcsolat van, ami mind a dopamin-, mind a glutamátjelpályát érinti. A részletesebb elemzés azt is feltárta, hogy az RLS-es betegeknél az agyban lévő talamusz glutamátszintje egyenes arányban volt az álmatlanság súlyosságával, ugyanakkor ilyen kapcsolat a kontrollcsoportban nem mutatkozott.
origo.hu
Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok
