Rossz kedve van? Nem az ivás a megoldás

Az enyhébb depressziós tüneteket alkohollal „gyógyítók” esetében nagyobb eséllyel alakulhat ki később hosszan tartó és elhúzódó alkoholfüggőség.

Rosa M. Crum, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem tudósa kollégáival együtt összesen 43 093 felnőttel készített személyes interjút 2001-ben és 2002-ben. Közülük 34 553 önkéntessel 2004-ben és 2005-ben is megismételték az interjúkat. A tudósok megvizsgálták, miként hat az alkohollal való „öngyógyítás” a későbbi alkoholfüggőség kialakulására.

A kutatók rájöttek, hogy az enyhébb kedélyzavarok alkohollal való kezelése növelheti az alkoholfüggőség későbbi kialakulásának esélyét és a függőség időtartamát is (a megváltozott esélyhányados 3,10 és 3,45 volt). A népességnek tulajdonítható frakció 11,9 és 30,6 volt a függőség előfordulásának és a függőség időtartamának tekintetében. A tudósok kor, nem, etnikai hovatartozás, a tünetek súlyossága, valamint a depressziós tünetek korábbi kezelési története alapján osztályozták az adatokat.

„A kedélyállapot javítására irányuló alkoholfogyasztás összefüggésbe hozható az alkoholfüggőség kialakulásával, valamint a tünetek megjelenését követően a függőségi betegség időtartamával is” – írják a tudósok. „Ez alapján úgy tűnik, hogy az alkoholos önkezelés potenciális célpontja lehet az alkoholfüggőséget megelőző intervenciós programoknak.”