Egészségügyi előnyei ellenére a tejfogyasztás az Egyesült Államokban 2011-re harmincéves mélypontjára zuhant, és az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai szerint a felnőttek több mint fele teljesen kiiktatta a tejet étrendjéből. Számos tényező mellett a laktózérzékenységnek is köze lehet a tejfogyasztás csökkenéséhez. A laktózintolerancia országonként és etnikumonként nagyon eltérő: az észak-európai származású amerikaiak körében például alacsony, a kelet-ázsiai származásúak között magas a rendellenesség előfordulása.
Becslések szerint a világ felnőtt népességének mintegy kétharmada képtelen megemészteni a laktózt, más szakértők pedig háromnegyedre teszik ezt az arányt. Akkor miért isznak az emberek mégis tejet felnőttkorukban?
A többi emlőshöz hasonlóan az emberi csecsemők is nagy mennyiségű laktózenzimet termelnek, ami lehetővé teszi, hogy szervezetük megeméssze a laktózt. Ötéves kor körül azonban a termelés csökken, ami valószínűleg segíti a csecsemő és az édesanya elválását.
A PLOS Computational Biology szakfolyóirat által közölt tanulmány szerint körülbelül 7500 évvel ezelőtt Közép-Európában genetikai mutáció alakult ki, amely oda vezetett, hogy egyesekben még jóval a gyermekkor után is termelődött laktózenzim.
Azt nem tudjuk pontosan, hogyan terjedhetett el a laktóztolerancia, az egyik elmélet szerint a Kelet-Európából kivándorló gazdálkodók olyan nemesített terményeket vittek magukkal, amelyek új környezetükben nem éltek meg. Mivel rossz volt a termés, a vízforrások pedig szennyezettek voltak, egyre inkább a tehéntejhez folyamodtak a túléléshez, így lassan természetes részévé vált az étrendjüknek.
