A kutatást vezető Peter Walter professzor szerint a célzott molekula az emberi szervezetben is jelen van, vagyis elképzelhető a módszer humán alkalmazhatósága is. Az egérkísérletek eredményeiről az eLife online tudományos magazin számolt be. A memóriateszteket a szert kapó egyedek harmadannyi idő alatt teljesítették, emellett a negatív hatások kevésbé voltak képesek befolyásolni a teljesítményt. Fontos azonban, hogy a kísérletekhez egészséges állatokat használtak.
A molekula egy biokémiai jelviteli folyamatot aktivál, melyet idáig a stresszel szembeni biológiai válasszal hoztak összefüggésbe. A jelvitel végállomása az eIF2 alfa volt, mely egy igen konzervatív fehérje, az élesztőtől az emberi minden élőlényben jelen van – a fizikai, kémiai és biológiai károsodás ugyan különböző mechanizmussal, de a molekula kikapcsolását vonja maga után. Ez a gátlás egyúttal számos egyéb fehérje termelődését csökkenti, melyek közül néhány elengedhetetlen a memória szerveződéséhez. Az ISRIB-nek nevezett kémiai anyag ugyanakkor az eIF2 alfa inaktivációja ellen hat.
A szer könnyen felszívódik, áthatol a vér-agy gáton, azonban az egerekre kevéssé toxikus. A stresszválasz gátlása a daganatos folyamatokban is előnyt jelenthet, azonban ennek tisztázására további kísérleteket kell elvégezni.
