A vizsgálat kezdetekor, 2008-ban a kísérletben részt vevő tiniket – akiket Németország 21 különböző iskolájából válogattak össze – arról kérdezték, milyen gyakran találkoznak különböző típusú hirdetésekkel, melyek között szerepelt hat olyan reklám, melyek az akkor legnépszerűbb cigarettákat hirdették, valamint nyolc olyan, amelyek egyéb termékeket – például csokoládét, ruhát, mobiltelefont vagy autót – népszerűsítettek. 2011-ben, 30 hónap elteltével feltették számukra ugyanezt a kérdést, de emellett arra is rákérdeztek, hány szál cigarettát szívtak el az elmúlt időszakban, illetve van-e, aki rendszeres dohányzóvá vált azóta. Minden harmadik fiatal, azaz 406-an bevallották, hogy az eltelt 30 hónap során már kipróbálták a cigarettát, és minden tizedik (138 személy) azt is elismerte, hogy az előző hónapban is dohányzott.
Egyhuszaduk (66 személy) számolt be arról, hogy több mint 100 szál cigarettát elszívtak már – vagyis rendszeres dohányzóvá váltak –, és ugyanennyi fiatalról derült ki, hogy nem telik el úgy nap, hogy ne gyújtanának rá. A napi szinten dohányzók egyharmada 14 éves vagy annál fiatalabb volt, míg minden negyedik 16 éves vagy annál idősebb. A dohányhirdetésekkel való szembetalálkozásaik aránya összességében alacsonyabb volt, mint az egyéb termékeket népszerűsítő reklámokkal való találkozásaik, ám volt egy bizonyos cigarettamárka, melyet a gyerekek közel fele legalább egyszer látott, 13 százalékuk pedig tíznél is többször. Amikor a szakemberek annak próbáltak utánajárni, kit mi vett rá a dohányzásra, a hirdetések a második helyen álltak, az indokok élén pedig a kortársak befolyásoló ereje szerepelt, az azonban így is világossá vált, hogy minél gyakrabban találta szembe magát egy tini valamilyen dohánytermék hirdetésével, annál nagyobb volt az esélye, hogy ő maga is rákapott a dohányzásra.
A vizsgálat kimutatta, hogy azok a gyerekek, akik a legtöbb ilyen típusú reklámot látták, kétszer olyan nagy valószínűséggel váltak rendszeres dohányzókká, mint azok, akik a legkevesebb cigarettahirdetéssel találkoztak, illetve az is kiderült, hogy minden további tíz reklám 38 százalékkal növelte az esélyét annak, hogy valaki rászokjon a cigarettára, és 30 százalékkal annak, hogy naponta elszívjon legalább egy cigarettát. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy az eredmények alapján csak támogatni lehet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azon javaslatát, miszerint a dohánytermékek reklámozását teljes mértékben be kellene tiltani, hiszen igen erős befolyásoló ereje van, elsősorban a fiatal nemzedékre.
