Harrison és Peralta több mint 100 szülő bevonásával készítették felmérésüket, amely során a médiafogyasztási szokások mellett a családok étrendjét is igyekeztek feltérképezni. A szülők mellett a gyerekeket is kikérdezték: elsősorban arra voltak kíváncsiak, vajon ők miket tartanak egészséges ételeknek. A felmérés célja az volt, hogy kiderüljön, a család viselkedési és tévénézési szokásai milyen összefüggésben állnak táplálkozási szokásaikkal, valamint egészséges étkezésről alkotott fogalmaikkal.
A vizsgálatból kiderült, hogy azoknál a családoknál, ahol az élelmiszer-ellátás biztosítva van, azaz sosem kell aggódniuk amiatt, hogy mit egyenek, a családtagok igen sok – a médiában reklámozott – gyorsételt fogyasztanak, míg azok a családok, ahol a jövedelem alacsonyabb, így az élelmiszer-ellátásuk is bizonytalanabb, szinte semennyit nem fogyasztanak az ilyen típusú ételekből.
Azt már korábbi kutatások is kimutatták, hogy a gyerekek tévénézési szokásai és elhízásuk között összefüggés van, a mostani kutatásban azonban az volt az újdonság, hogy elkülönítette azokat, akik élő adást néztek a tévében, így óhatatlanul számtalan reklámot is végignéztek, illetve azokat, akik felvételről vagy letöltve néztek műsorokat, kikerülve így a reklámokat. Ennek alapján az is kiderült, hogy előbbiek jóval több egészségtelen gyorsételt vettek magukhoz, és ezekben a családokban a gyerekek sokszor úgy gondolták, hogy ezek az igazán egészséges ételek.
A kutatás eredményei igen jelentősek, mert a gyerekek, mint minden másról, az egészséges ételekről alkotott elgondolásukat is elsősorban a családi minta, illetve a tévében látott minták alapján alkotják meg, ha pedig olyan téves elképzelések között nőnek fel, miszerint a gyorsételek egészségesek, az később súlyos elhízáshoz és egyéb betegségekhez vezethet náluk.
