British Journal of Obstetrics and Gynecology folyóiratban megjelent tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a vajúdás és a szülés során a gát ellazul és a szülés utáni egy évben nem nyeri vissza korábbi formáját. Ez azonban nem mondható el a császármetszéssel szült nőkre. „Összetett probléma, hogy a császármetszés vagy a hüvelyi szülés mellett döntsünk-e, és a kutatás eredményei alapján egyiket sem szabad a másik elé helyezni” – vélekedett dr. Marsha K. Guess, a Yale Egyetem orvosi karának szülész-nőgyógyász docense. „Az adatok azonban segíthetnek az egyik vagy a másik mellett dönteni.”
A kismedencei szervek előreesését gyakran tapasztaljuk azokon a nőkön, akik természetes úton szültek. A hormonális változások, a megnövekedett nyomás és a baba szülőcsatornában történő végighaladása károsíthatja a kötőszövetet, az izmokat, az idegeket és az ereket. A hüvely és az azt körülvevő szövetek elvesztik tartásukat és előreesnek, így jönnek létre a szövődmények, például a vizelet- vagy széklet-inkontinencia. Egyes nők genetikailag hajlamosabbak a lassabb szülés utáni regenerációra, náluk gyakoribb a kismedencei szervek előreesése (orvosi szóval prolapszusa).
Dr. Guess, a kínai Yi Chen és munkatársaik a terhesség végén és a szülést követő év során három alkalommal mérték fel a kismedencei szervek állapotát 110 nőnél, 2009. április–májusban. Kiderült, hogy bár számos nő mutatja az előreesés tüneteit a terhesség késői szakában, a hüvelyi úton, illetve a vajúdás után császármetszéssel szült nők esetében romlott a regeneráció képessége a tervezett császármetszésen átesettekhez viszonyítva.
„Tanulmányunk azon kevesek közé tartozik, amelyek rövid és hosszú távon is vizsgálták a hüvelyi szülés gátra gyakorolt hatásait” – mondta Guess. „További kutatásokra van azonban szükség annak meghatározására, hogyan emelhetjük ki a prolapszus szempontjából különösen veszélyeztetett nőket.”
