Amint arról Michael Ford, a New York állami Albanyi Egyetem docense beszámolt, egyre többen nyilatkoznak úgy, hogy számukra a legnagyobb stresszt a munkájuk okozza, és mivel a munka mellett szinte mindenkinek van magánélete is, a szakemberek úgy gondolták, érdemes lenne megvizsgálni, vajon a munkahelyi stressz milyen mértékben hat ki a lakosság testi és lelki közérzetére. Leslie Hammer, az oregoni Portlandi Állami Egyetem pszichológiaprofesszora hozzátette, hogy a jelentős munkahelyi stressz depressziót, rossz egészségi állapotot, elhízást, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, vagyis általános testi-lelki hanyatlást von maga után. Mindez pedig az illető magánéletére és párkapcsolatára is kihat, ugyanis aki rosszul érzi magát a munkahelyén, az előbb-utóbb párjával és gyermekeivel is feszült viszonyba kerül.
Ford a kutatása során amerikai és kínai munkahelyeket vetett össze, és arra a következtetésre jutott, hogy azok a személyek, akik támogató munkahelyi környezetben dolgoztak, maguk is támogatóbbak voltak a párjukkal szemben. Az is kimutatható volt, hogy ahol a szülő stresszes, ott a gyerekek is átveszik a negatív hangulatot, ami mind egészségükre, mind viselkedésükre kihat.
Hogy milyen a munkahelyi hangulat, az elsősorban a főnökökön múlik. Ha egy főnök például rendszeresen az utolsó pillanatban ad ki határidős feladatokat, azzal felborítja a dolgozók betervezett magánéleti programját, s ezzel igen nagyfokú stresszt tud előidézni. Hammer és munkatársa, Ellen Kossek éppen ezért rendszeresen tart képzéseket olyanok számára, akik beosztottakkal dolgoznak, és igyekeznek őket megtanítani arra, hogy az igényeikre való odafigyelés megtérül. Egy főnök azzal is megteremtheti a támogató munkahelyi légkört, ha saját életével demonstrálja, hogy munka és magánélet között igenis lehet egyensúlyt teremteni, s ő maga is szán időt arra, hogy elmenjen gyermeke kosármeccsére.
Minden vezető pozícióban levő dolgozónak rá kellene ébrednie, hogy ha kellemes munkahelyi légkört teremt, akkor a beosztottai ritkábban lesznek betegek, koncentráltabban fognak tudni dolgozni, összességében tehát mindenki jobban jár: a főnök is, a beosztott is, és a dolgozók családtagjai is – hangsúlyozzák.
