Az Oszakai Egyetem kutatói szerint a hatást nem a magas TCA kellemetlen szaga okozza, hanem az, hogy elnyomja a szagérzékelésünket. A TCA, amit „dugóízként” is emlegetnek, a bortermelők rémálma. Hatására a bor olyan rossz illatúvá és ízűvé válhat, hogy egyenesen a lefolyóba kell önteni, vagy – enyhébb esetben – olyan seízű lesz, hogy a fogyasztó soha többé nem választja az adott márkát.
A japán kutatók a TCA működését vizsgálták azzal, hogy megfigyelték, hogyan reagál a tarajos gőte és az ember szaglóközpontja a vegyületre.
A Proceedings of the National Academy of Science szakfolyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője, Hiroko Takeuchi professzor elmondta, hogy bár az eredmények csak azt bizonyítják, hogy a TCA elfojtja a szenzoros sejtek aktivitását, a kutatók úgy vélik, hogy ez az elfojtás okozza a TCA-val fertőzött dugókkal lezárt borok jellegzetes dohszagát is. A szakértők szerint azáltal, hogy gátolja az orr arra irányuló képességét, hogy kiszagolja az aromákat a levegőből, a vegyület azt eredményezi, hogy egy képzeletbeli dohos szagot érzünk. Ezt nevezik a kutatók „álszagérzetnek”.
Takeuchi professzor azt is hozzátette, hogy a kutatás nem csak a palackozott borokra nézve hozhat fejlődést. „Az eredmények azt mutatják, hogy az élelmiszerek és italok csökkent minőségét legalábbis részben valamilyen szupresszor okozhatja, nem az eredeti aroma csökkenése” – magyarázta a szakértő. „A TCA bármilyen sterilizálási, tárolási, érlelési vagy szállítási folyamat során kialakulhat. Kutatásunk következtében mostantól mindenki oda fog figyelni ezek szerepére, hogy így is javíthassák a termékek minőségét.”
A kutatók egyébként annak lehetőségét is vizsgálják, hogyan használható fel ez a mechanizmus bizonyos termékek kellemetlen szagának elrejtésére az orr szagérzékelésének meggyengítése révén.
