Bugra Gábor a kritikát sem szerette, ami persze nem jelenti azt, hogy zavarta volna mondjuk a füttykoncert. Épp ellenkezőleg, csak ne az ő produkcióját díjazza így a nagyérdemű. Őt, de csakis őt tapsolják vissza legalább négyszer. Ezért volt olyan fontos Kristály Károly munkája. Komplett hanggyűjteménye volt ugyanis tapsviharokból Bugra Gábor számára, valamint füttykoncertekből a színész által nem kedvelt művészek produkcióját értékelendő. Több tehetséges színészpalántát lehetetlenített el Bugra Gábor, pontosabban a hangmérnöke. Mert a tömeg sajnos már csak ilyen, hamar megszokja a sorvezetőt.
Kristály Károly persze tudta, a publikum ítélete révén a sztár sorsát is irányíthatja, és ezt a tudtára is adta időnként. Ilyenkor Bugra Gábor nem kapta meg azt a bravózást, amelyben Kossuth-díjas példaképeinek volt részük, kénytelen volt beérni a kevésbé kitörő, érdemes művészekre szabott tetszésnyilvánítással. Hiába, a fák Daragályon sem nőnek az égig.
