Vége a netbookoknak?

Olcsó, kicsi, keveset fogyaszt - és halott. Halott?

One Laptop Per Child, azaz OLPC – innen indult a netbookok sztorija. A Nicholas Negroponte nevével fémjelzett projekt a fejlődő országok gyerekeinek digitális felzárkóztatását tűzte ki célul, ám az ötlet – kicsi, olcsó, könnyen hordozható számítógép – annyira megtetszett a laptopgyártóknak, hogy lecsaptak rá. Így, noha a megálmodott 100 dolláros árat sosem sikerült elérni, a múlt évtized végén, 2007 és 2010 között igencsak felpörgött a notebookpiac: a kisméretű, korlátozott teljesítményű, de cserébe olcsó netbookokat sokan vették második számítógépnek.

Egyszer azonban minden sikertörténet lezárul. Erre az USA-ban már 2010 vége óta készülnek, hiszen ekkor ott már estek a netbook-eladások. A webezésre – e-mailezésre, böngészésre, csevegésre – tervezett készülékek annak kezdtek visszaszorulni, hogy feladatukat egészen jól ellátták. A többnyire Windows XP-vel, 1 GB-nyi memóriával, 7-10 colos kijelzővel és Wi-Fivel bíró masinák szegmensét egy nagy rivális tarolta le.

Hol tartunk most?

Napjainkban már csak vegetál a fejlett piac, amit jól jelez, hogy a Dell befejezte a netbookok értékesítését. A tabletekkel csúfosan befürdő HP egyetlen megmaradt modelljét újrapozícionálni készül: a Mini 1104 hamarosan az oktatási piacra távozik. Ez a trend általánosan jellemző a szegmensre: habár még mindig kaphatók a boltokban, újabb modellek már sokkal ritkábban érkeznek, mint akár két éve. Leginkább az Asus, az Eee PC-vel netbook-őrületet kirobbantó távol-keleti gyártó tartja magát, de riválisai már védekező pozíciót vettek fel.

2011 elején aztán Nyugat-Európában is lanyhulni kezdett a kereslet, követve az észak-amerikai trendeket. Napjainkra gyakorlatilag mindenhol ez a folyamat zajlik, a visszaszorulás különböző stádiumában járnak az egyes régiók. Egyetlen kivételt találunk csak, Dél-Amerikát. Itt még mindig növekedik a piac.

A netbook-gyilkos

Talán mindenki előtt ismert már, kit/mit lehet felelőssé tenni a kis gépek szegmensének döglődéséért. Természetesen, mint szinte minden esetben, itt sem csupán egyetlen tényezőre vezethető vissza a változás, de az tény, hogy leginkább a tabletek kannibalizálták a netbook-piacot. A táblagépek közül is elsősorban az Apple fejlesztette iPad tehető felelőssé: a jól összerakott, egyetlen hatalmas érintőkijelzőre kihegyezett masina közel ugyanazt kínálta, amit a netbookok, csak sokkal elegánsabb, kompaktabb és intuitívabb formában.

Ehhez persze az is hozzájárult, hogy a felhasználók felismerték a kisméretű kijelző korlátozott képességeit. Sokat hozzátett az is, hogy a netbookok alacsonyra kalibrált teljesítményét a „nagygépes” környezetről érkezők hosszú távon nem tolerálták. Akinek desktop PC-je vagy erősebb laptopja volt, azt igenis zavarta, hogy a rendszer újra „homokórázik”, így dollárjaival szavazva legközelebb már nem netbookba ruházott be.

Emellett a PC-piacon új trend kezdett kibontakozni: az Intel komoly összegeket ölt abba, hogy létrehozza az ultrabook kategóriát. A vékony, könnyű, hosszan használható masinák pedig már egy egészen más szegmensét alkotják a hordozható számítógépeknek: nem a mindenáron olcsóságra törekvés jegyében születtek meg, sőt. Míg a netbookok többsége 500 dollár alatt kellette magát, addig az ultrabookok között csak elvétve találunk olyan modellt, ami 1000 dollárnál olcsóbb. Fontos megemlíteni, hogy a netbook kategória öldöklő versenyhelyzetet hozott gyakorlatilag alig pár hónap alatt a gyártók körébe. Igen alacsony profitszint mellett kínálták gépeiket a vállalatok, így nagy haszonra ebből szert tenni az Asus-on kívül nem sokan tudtak.

Vissza a gyökerekhez

Noha a netbookok piaca valóban nem olyan élénk, mint 2-3 éve, a címben feltett kérdésre van válasz, méghozzá elég egyértelmű: közel sem haltak meg a kis gépek. Tulajdonképpen újrapozícionálás zajlik, vagyis inkább visszatérés az eredeti elgondoláshoz. Az OLPC által indított „laptopreform” végül lassan teljes mértékben az oktatási piacra koncentrál, a fejlődő országok fiatalságának felzárkóztatásához járul majd hozzá. A gyökerekhez való visszatérést jelzi az is, hogy míg a fejlett piacokról teljesen kiszorulni látszik a kategória, a fejlődő világban van rá kereslet.

Igaz, ez már egy másik történet...