Vége a netbookoknak?

Olcsó, kicsi, keveset fogyaszt - és halott. Halott?

Szilágyi Szabolcs
2012. 02. 22. 7:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

One Laptop Per Child, azaz OLPC – innen indult a netbookok sztorija. A Nicholas Negroponte nevével fémjelzett projekt a fejlődő országok gyerekeinek digitális felzárkóztatását tűzte ki célul, ám az ötlet – kicsi, olcsó, könnyen hordozható számítógép – annyira megtetszett a laptopgyártóknak, hogy lecsaptak rá. Így, noha a megálmodott 100 dolláros árat sosem sikerült elérni, a múlt évtized végén, 2007 és 2010 között igencsak felpörgött a notebookpiac: a kisméretű, korlátozott teljesítményű, de cserébe olcsó netbookokat sokan vették második számítógépnek.

Egyszer azonban minden sikertörténet lezárul. Erre az USA-ban már 2010 vége óta készülnek, hiszen ekkor ott már estek a netbook-eladások. A webezésre – e-mailezésre, böngészésre, csevegésre – tervezett készülékek annak kezdtek visszaszorulni, hogy feladatukat egészen jól ellátták. A többnyire Windows XP-vel, 1 GB-nyi memóriával, 7-10 colos kijelzővel és Wi-Fivel bíró masinák szegmensét egy nagy rivális tarolta le.

Hol tartunk most?

Napjainkban már csak vegetál a fejlett piac, amit jól jelez, hogy a Dell befejezte a netbookok értékesítését. A tabletekkel csúfosan befürdő HP egyetlen megmaradt modelljét újrapozícionálni készül: a Mini 1104 hamarosan az oktatási piacra távozik. Ez a trend általánosan jellemző a szegmensre: habár még mindig kaphatók a boltokban, újabb modellek már sokkal ritkábban érkeznek, mint akár két éve. Leginkább az Asus, az Eee PC-vel netbook-őrületet kirobbantó távol-keleti gyártó tartja magát, de riválisai már védekező pozíciót vettek fel.

2011 elején aztán Nyugat-Európában is lanyhulni kezdett a kereslet, követve az észak-amerikai trendeket. Napjainkra gyakorlatilag mindenhol ez a folyamat zajlik, a visszaszorulás különböző stádiumában járnak az egyes régiók. Egyetlen kivételt találunk csak, Dél-Amerikát. Itt még mindig növekedik a piac.

A netbook-gyilkos

Talán mindenki előtt ismert már, kit/mit lehet felelőssé tenni a kis gépek szegmensének döglődéséért. Természetesen, mint szinte minden esetben, itt sem csupán egyetlen tényezőre vezethető vissza a változás, de az tény, hogy leginkább a tabletek kannibalizálták a netbook-piacot. A táblagépek közül is elsősorban az Apple fejlesztette iPad tehető felelőssé: a jól összerakott, egyetlen hatalmas érintőkijelzőre kihegyezett masina közel ugyanazt kínálta, amit a netbookok, csak sokkal elegánsabb, kompaktabb és intuitívabb formában.

Ehhez persze az is hozzájárult, hogy a felhasználók felismerték a kisméretű kijelző korlátozott képességeit. Sokat hozzátett az is, hogy a netbookok alacsonyra kalibrált teljesítményét a „nagygépes” környezetről érkezők hosszú távon nem tolerálták. Akinek desktop PC-je vagy erősebb laptopja volt, azt igenis zavarta, hogy a rendszer újra „homokórázik”, így dollárjaival szavazva legközelebb már nem netbookba ruházott be.

Emellett a PC-piacon új trend kezdett kibontakozni: az Intel komoly összegeket ölt abba, hogy létrehozza az ultrabook kategóriát. A vékony, könnyű, hosszan használható masinák pedig már egy egészen más szegmensét alkotják a hordozható számítógépeknek: nem a mindenáron olcsóságra törekvés jegyében születtek meg, sőt. Míg a netbookok többsége 500 dollár alatt kellette magát, addig az ultrabookok között csak elvétve találunk olyan modellt, ami 1000 dollárnál olcsóbb. Fontos megemlíteni, hogy a netbook kategória öldöklő versenyhelyzetet hozott gyakorlatilag alig pár hónap alatt a gyártók körébe. Igen alacsony profitszint mellett kínálták gépeiket a vállalatok, így nagy haszonra ebből szert tenni az Asus-on kívül nem sokan tudtak.

Vissza a gyökerekhez

Noha a netbookok piaca valóban nem olyan élénk, mint 2-3 éve, a címben feltett kérdésre van válasz, méghozzá elég egyértelmű: közel sem haltak meg a kis gépek. Tulajdonképpen újrapozícionálás zajlik, vagyis inkább visszatérés az eredeti elgondoláshoz. Az OLPC által indított „laptopreform” végül lassan teljes mértékben az oktatási piacra koncentrál, a fejlődő országok fiatalságának felzárkóztatásához járul majd hozzá. A gyökerekhez való visszatérést jelzi az is, hogy míg a fejlett piacokról teljesen kiszorulni látszik a kategória, a fejlődő világban van rá kereslet.

Igaz, ez már egy másik történet...

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.