Azzal vádolja a közösségi hálózat üzemeltetőjét az egykor szebb napokat is megélt portál tulajdonosa, hogy előbbi több olyan technológiát is felhasznált engedély nélkül, melynek a Yahoo a tulajdonosa. Az észak-kaliforniai bíróságon beadott panasz szerint a Facebook többek között a hirdetéseihez, site-testreszabáshoz, közösségi hálózatához és az ebben való integrált kommunikációhoz kapcsolódó jogvédett tulajdonát használta fel engedély nélkül. Arra is kitér, hogy mely FB funkciók sértenek jogokat – a Yahoo állítása szerint -: elsősorban a hírfolyam (News Feed) és az ismerősök aktivitásának elsődleges követési módja váltotta ki a webes portál tulajdonosának haragját, de például a regisztráltak magánszférájának védelme is a Yahoo szabadalmaira alapul, vélekedik utóbbi.
Külön rész foglalkozik a hirdetési anomáliákkal. A Yahoo állítása szerint a Facebook Premium Video Comment Ads szolgáltatása a cég jogvédett szabadalmát használja. Sőt, a közösségi hálózaton látható reklámok megjelenítése, elhelyezése, de még az átkattintásos csalások elleni védekezés is mind egytől egyig sérti a Yahoo jogait.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy mi állhat a háttérben. Noha a Yahoo nem említette korábban, hogy felkínálta volna a kérdéses technológiák felhasználását Zuckerberg cégének, az elmúlt hónapban mégis arról érkeztek – nem hivatalos – jelentések, hogy a Jerry Yang alapította vállalat megfenyegette a közösségi hálózat üzemeltetőjét: jogi lépéseket tesz, ha nem tudnak megállapodni. Ezzel szemben a FB meglepetését tolmácsolta a nyilvánosság felé. „Csalódtunk a Facebook régi üzleti partnereként számon tartott Yahoo-ban [..] Megerősítjük, hogy a Yahoo döntéséről a médiával egy időben értesültünk. Természetesen meg fogjuk védeni jogainkat, ha erre szükség van” – olvasható a közösségi hálózat üzemeltetőjének közleményében.
Az azonban egyáltalán nem tűnik véletlennek, hogy a Yahoo mostanra időzítette lépését. Egyrészt a portál és kapcsolódó szolgáltatásai drámai átalakuláson mennek át, ennek jelentős részben a Yahoo alacsony jövedelmezősége az oka. Másrészt a Facebook nemzetközi részvénykibocsátás előtt áll, az pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen árszinten lépnek nyilvánosságra a közösségi hálózat üzemeltetőjének papírjai. Valószínűsíthetően inkább áldoznak be néhány százmillió vagy egy-két milliárd dollárt a FB-nál azért cserébe, hogy ne essen néhány (tíz)milliárd dollárt a debütálásig a részvényárfolyam – legalábbis a Yahoo gondolkodhat így.
Ekkorát szívhatunk, ha nem engedünk a Yahoo-nak?
Utóbbit alátámasztja a vállalat ezen „gyakorlata” is; a Google-t hasonlóképpen sarcolta meg annak IPO-jakor. A 2004 augusztusában lezajlott kereső-részvények azután váltak nyilvánosan hozzáférhetővé, hogy előtte a Google elsimította a Yahoo által kirobbantott szabadalmi vitát. Utóbbi anno Overture leányvállalata technológiájának engedély nélküli felhasználását rótta fel a Google-nek.
