Lejárt szavatosságú vállalkozások
Jones szerint a cégeknek épp úgy, mint a termékeiknek, egy idő után „lejár a szavatosságuk” – még akkor is, ha a technológiai szektorral foglalkozó elemzések (és az ezeket az elemzéseket készítő szakemberek) rendre figyelmen kívül hagyják ezt a tényt. Igaz ugyan, hogy vannak olyan IT-óriások, amelyek, mint az IBM, az Apple vagy a HP, már évtizedek óta fontos, megingathatatlan pozíciót töltenek be a világgazdaságban; de mások – köztük az egykor szebb napokat látott Sun Microsystems, a Polaroid, az AOL, a Wang, vagy a Silicon Graphics – már csak az emlékeinkben élnek.
A kibertér diadalmas gyarmatosítóival sincs ez másképp, hangsúlyozza Jones: elég csak a Rupert Murdoch médiamágnás alapította MySpace és a Yahoo kínlódására vagy a rég elfeledett Napsterre gondolni.
Befektet. És?!
Az újságíró szerint a Facebook tőzsdére vitele körüli botrányok is jelzik, hogy a közösségi szolgáltatások népszerűsége nyomán kirobbant social media boom hamarosan lecseng. „Persze, nem kell meglepődnünk azon, hogy az intézményi befektetők mindent tönkretettek. Képesek rá, ahogy azt néhány éve olyan látványosan bizonyították ( ) és minden valószínűség szerint újra megteszik” – írja Jones. Aki szerint a „hívők” számára már önmagában az is megrázó lehet, ha felismerik, hogy a Facebook-story egyszer véget érhet. Hogy kedvenc közösségi oldaluk is csak egy múló divathullámnak köszönheti páratlan sikerét.
Az ausztrál szakíró más forrásokból vett citátumokkal is igyekszik alátámasztani érvelését. Megemlíti például, hogy a múlt héten a Mashable-nek és a CNBC-nek nyilatkozó Eric Jackson, az Ironfire Capital alapítója „jó ha öt évet” adott a Facebooknak: a befektető szerint Zuckerberg szeme fénye a Yahoo!-hoz, a Nokiához és a RIM-hez hasonlóan, hamarosan elveszítheti globális jelentőségét, azután vagy felvásárolják, vagy szimplán tönkremegy.
Jones a Reuters közelmúltban kiadott tanulmányából is idéz. A kutatás szerint az elmúlt egy évben csak ötből egy felhasználó vásárolt valamilyen (bármilyen), a közösségi oldalon hirdetett terméket; 34 százalékuk pedig jóval kevesebb időt töltött a site-on, mint korábban.
Akárcsak a dínók?
A publicista a Twittert is a potenciálisan feledésre ítélt social-vállalkozások között emlegeti. A közismert futurológus Richard Wattson mókás „kihalási diagrammjára” hivatkozva azt írja, hogy „A kétezer-húszas évekre végleg eltűnhet a DVD, a VHS, a vezetékes telefon, az egér, a deréktetoválás és az olyan furcsaságok, mint „a felejtés, a mélyen gondolkodás és az olcsó kínai munkaerő”. Meg persze a Twitter. Igen, a Twitter – hiszen ma már hivatalosan is a Pinterest a „következő nagy dobás”.
Jones egy régi szerkesztőjét is idézi, akivel még a kétezres évek dotkommbuktája idején dolgozott együtt San Franciscóban. „Szerinte az egymással versengő technológiai gyártók közül, a piac általában kettőnél többre és tíznél kevesebbre tart igényt. Egy cég nem elég; szükség van legalább még egyre, hogy a felhasználók úgy érezzék, van összehasonlítási és választási lehetőségük. Ám abban a pillanatban, hogy tíz fölé nő az egyazon szektorban versengő vállalkozások száma, a konszolidáció elkerülhetetlenül megtizedeli a mezőnyt” - vélekedik a The Sydney Morning Herald kolumnistája.
