Az adatszivárgási esetekről szóló kérdésekre adott válaszokból kiderült, hogy a felmérésben résztvevők közel 65 százalékának nincs tudomása adatszivárgási incidensekről, ami természetesen nem azt jelenti, hogy ezek az esetek nem is léteznek. Inkább arról van szó, hogy a legtöbbször a vállalatok maguk sem észlelik ezeket, illetve a legtöbb felfedezett incidenst a vezetőség igyekszik titokban tartani. Ezt tükrözi az is, hogy a válaszadók 81 százaléka megbecsülni sem tudja, hogy mekkora kár érhette a cégét egy adatszivárgási esemény kapcsán. A válaszokból kitűnik, hogy a százezres nagyságú kár a leggyakoribb, ugyanakkor a tízmillió forint feletti veszteség gyakoribb, mint a milliós kár.
A leggyakoribb adatszivárgási incidensek során a munkavállalók küldenek ki bizalmas adatokat e-mailben vagy más módon, de ugyanilyen gyakoriságú az elveszett laptopok okozta adatvesztés is. Ugyancsak komoly kockázatokat vet fel a mobil készülékek elkallódása.
Sokat kell még fejlődni
A felmérés alapján kijelenthető, hogy a vállalatok többségénél nincs egységes koncepció az adatszivárgási esetek kezelésére. Egyharmaduk csak egy incidens után hoz szabályokat, 30 százalékuk utólagosan oktatja a munkavállalókat, 12 százalékuk fegyelmi eljárásokat indít, és alig egytizedük tesz jogi lépéseket.
Ahogy a felmérésből kiderült a vállalatok munkatársai sokszor nincsenek tisztában az adatszivárgás okozta károk nagyságával. Pedig az ismert, többmilliós nagyságrendű károkkal járó adatszivárgások mértéke arra enged következtetni, hogy a nem ismert adatszivárgási esetek kárértéke jóval nagyobb is lehet. A CDSYS szerint a cégeknek érdemes lehet elgondolkodniuk a megfelelő IT-biztonsági szabályzatok kialakításán és betartatásán, az alkalmazottak folyamatos biztonsági képzésén, illetve egy hatékony adatszivárgás elleni megoldás bevezetésén.
