Az allergiásoknak végig szenvedés a nyár

A virágpollenek szinte egész évben jelen vannak a levegőben: a mogyoróé már januárban felbukkan, a parlagfűé zár decemberben.A legagresszívebb a parlagfű, amely augusztusban és szeptemberben ontja a legnagyobb mennyiségben a pollent.

A növény okozta allergia a lakosság 15-20 százalékát érinti
Fotó: MTI/Rosta Tibor

Túlzott reakció

Allergiák az immunrendszer túlműködésének következményeként fordulnak elő. Az immunrendszer általában védi a testet a betolakodóktól, például vírusoktól és baktériumoktól, amelyek betegségeket okozhatnak. Az allergiás embereknél azonban az ártalmatlan anyagokra – például pollenek, háziállatok szőre, poratka – is úgy reagál, mintha károsak lennének, és emiatt elindítja a szervezetben a rendkívül intenzív védekező folyamatokat.

A felmérések szerint az emberek 10–30 százaléka allergiás, és ez a szám folyamatosan növekszik.

Vannak ellenpéldák: előfordult, hogy valaki gyermekkora alatt végig szenvedett tőle, és a vizsgálatok alapján három különböző pollenre is válaszolt a szervezete. Ám később a tünetek elmaradtak, és azóta is panaszmentes – de nem mindenki ilyen szerencsés, sőt: a többség nem az.

Három éve tart

– Édesanyám és édesapám is pollenallergiás – mondja Krisztián. – Gyerekkoromban soha nem voltam szénanáthás, de három évvel ezelőtt, 24 évesen engem is utolért az, amitől a szüleim is hosszú ideje szenvednek. Akkor Budapesten éltem, és viszonylag enyhe tüneteim voltak, nem is kezeltem. Azután visszatértem Nyíregyházára. A következő tavasszal elmentem allergológushoz, aki megállapította, hogy nem csupán a parlagfűre, hanem a fekete ürömre is érzékeny vagyok. Kiváltottam a gyógyszereket, amelyeket már júliusban szedni kezdtem, de augusztusban elkapott az allergia, így ebben az évben sem úsztam meg.

– Augusztus közepétől folyamatos a szemviszketés, majd a szemgyulladás, a fejem elnehezedik, mintha arcüreg­g­yulladásom lenne, kapar a torkom, az orrom bedugul. Nagyon rosszul alszok, reggelre bedugul a fülem, bár ez nem tudom, mennyire tünet, mert napközben fokozatosan visszanyerem a normális hallásomat. Ebben az időszakban nem ehetek például görögdinnyét, mert az csak erősíti az allergiás tüneteket. A paradicsom is tiltólistán van ebből a szempontból. Ez az állapot egészen szeptember végéig tart, majd miután elmúlik, azzal a tudattal élek tovább, hogy jövőre, július végén kezdődik elölről.

– Vannak olyan allergiások – fűzi hozzá –, akik gyógyszerrel könnyen vészelik át ezt a mások számára rémálomszerű időszakot. Az édesanyám például szed egy gyógyszert, ami nagyon drága, viszont alig vannak a pollenszezonban tünetei. Utánanéztem, s a parlagfű ellen tényleg hatásos, de a fekete ürömre nem, ezért nálam nem jöhetett szóba – ecseteli a nem túl rózsás helyzetet Krisztián.

Ne vegyük félvállról

Az allergiás tünetek több hasonlóságot is mutatnak a koronavírus okozta panaszokkal.

Mindenki forduljon a háziorvosához, ha allergiára vagy Covid–19-re utaló tüneteket tapasztal – mondta lapunknak dr. Ésik Katalin nyíregyházi háziorvos.

– Először a telefonos beszélgetés alapján az orvos általában el tudja dönteni, mi okozza a tüneteket, és vagy gyógyszert ír fel, vagy beutalja a beteget a pulmonológiára. Ha nem egyértelmű a helyzet, akkor az orvos behívhatja a pácienst egy személyes vizsgálatra. Most, az allergiaszezonban többnyire eldönthető, mi okozza a betegséget. Azt azonban nem javaslom, hogy bárki könnyelműen vegye, ha valamilyen tünetet észlel magán – olvasható a Szon.hu portál cikkében.

A hajlam örökölhető

Dr. Brugós László allergológus tájékoztatása szerint az allergiás hajlam örökölhető. Ennek mértéke, valószínűsége attól függ, hogy a közvetlen felmenőknél, azaz a szülőknél mennyire, illetve milyen súlyos fokozattal van jelen. Ha mindkét szülő allergiás, akkor annak a valószínűsége, hogy a gyermek is valamilyen formában allergiás lesz, 50 százalék feletti.

Ki kell emelni: a mechanizmusát tekintve nem a pollenallergia vagy valamilyen speciális allergiaforma az, ami öröklődik, hanem az allergiás válasz kialakulásának a feltétele.