Jó megoldás született a vidék évtizedes problémájára

– Nagyon örülünk ennek a lehetőségnek, hiszen évek óta küzdünk a problémával – mondta a pályázattal kapcsolatban Bander József, Tiszapüspöki polgármestere.

Rászoruló családoknak adnák az ingatlanokat

A kétezer lelkes településen jelenleg legalább ötven üres, elhagyott porta áll, némelyikben burjánzik a gaz, szaporodnak a kártevők, vagy éppen vadidegenek költöznek be – illegálisan. Az önkormányzat pedig tehetetlen, hiszen jogilag nem mehet be a területre.

– Mindenképpen benyújtjuk a pályázatot. A tervünk az, hogy ezeket a házakat odaadjuk a rászoruló családoknak, cserébe a porta rendbetételéért vagy rendben tartásáért, esetleg egy jelképes összegért, amit a többi elhagyott ingatlan megvásárlására lehet fordítani. Talán később meg is vásárolhatja az illető az ingatlant, kedvezményes áron. Jelenleg a településen legalább ötven család él romos házban, és előfordul az is, hogy nagyon magas áron bérlik valakiktől, aztán adósságspirálba keverednek – vázolta a jelenlegi helyzetet a településvezető.

Bander József polgármester az egyik, hat éve üresen álló tiszapüspöki ház előtt. A Tisza-parti kistelepülésen mindenképp benyújtják a pályázatot
Fotó: Kiss János

Szolgálati lakássá alakítják az egyik elhanyagolt házat

Cibakházán is sok az elhagyott ingatlan, szinte minden utcában van legalább egy. Hegyes Zoltán polgármester elmondta, a romos házak miatt már többször kellett rágcsálóirtást végeztetni a településen. A tervek szerint az önkormányzat is benyújtja a pályázatot a Magyar Falu Programra, hogy az ingatlanok egy részét megvásárolhassák.

– Egyelőre még csak tanulmányozzuk a pályázati felhívást. Utánajártunk, és megtudtuk, hogy legfeljebb három ingatlant vásárolhatunk meg, és az összeget is korlátozzák, ennek ellenére mindenképpen szeretnénk kihasználni a lehetőséget. Már ki is néztünk néhány épületet, az egyikből a tervek szerint például szolgálati lakást alakítanánk ki – részletezte a falu vezetője.

Játszótereket bővítenének a lehetőség segítségével

A hagyományoknak megfelelően erről a lehetőségről is egyeztetnek egymás között a Tiszazug térségi kistelepülések. Tiszakürtön például egy ház vásárlására mindenképpen pályáznának.

– Az elmúlt időszakban bölcsőde épült, az udvara viszont nagyon kicsi, ahogy az óvodáé is. Egy Nefelejcs közi ingatlant vásárolnánk meg az összegből. Nagyon romos a ház, egyébként is lebontásra van ítélve, a telekkel viszont bővíthetőek az intézmények játszóterei – fejtette ki dr. Kiss Györgyné, aki hozzátette, a jövőben is pályáznak, ha a Magyar Falu Programban adódik még ilyen lehetőség.

Összegyűjtik az ötleteket, milyen irányba induljanak

Elhagyott házak megvásárlását tervezi az önkormányzat Tiszaderzsen is. A mintegy ezer lakost számláló kis faluban is sok ingatlan áll gazdátlanul, akad közöttük néhány tetszetős, szemrevaló épület. A napokban látott munkához a helyhatóság, összegyűjtötték az ötleteket, hogy lehetne hasznosítani az elárvult házak egy részét. Az egyik ingatlanból közösségi házat, egy másikból faluházat alakítanának ki – tudtuk meg Fótosné Czeglédi Zsuzsanna polgármestertől. A pályázat benyújtását azonban még jóvá kell hagynia a település képviselő-testületének, mely a napokban ül össze, hogy megvitassa a lehetőséget.

A tervek átgondolására még minden településnek bőven lesz ideje, ugyanis a szóban forgó pályázatot augusztus tizenegyedikétől szeptember huszadikáig lehet benyújtani. A kezdeményezés célja a szebb, rendezettebb falukép elérése. Lényeges részlet, hogy a megszerzett ingatlant az önkormányzat kizárólag közcélra használhatja.

Az elhagyott porták megvásárlása mellett kerékpárutak építésére, temetőfejlesztésre és építési telkek kialakítására is pályázhatnak a kistelepülések még idén a Magyar Falu Programban, mintegy tizenkétmilliárd forint keretösszegben.

Nem érik el a tiszajenői tulajdonosokat, csak levélbe tudják őket felszólítani telkük rendbetételére

A valamivel több mint ezerötszáz lelkes Tiszajenőn is tíz fölött van az elhagyatott, gondozatlan házak száma. Legalább a felének van gazdája, csak nem éri el őket a településvezetés. Pedig fontos lenne, hogy beszéljenek velük, számos esetben ugyanis – mivel a tulajdonosok nem ott laknak – nem tartják rendben a portát, és szabadon burjánzik a gyom. Amikor a kis falu önkormányzata levelet küldött a tulajdonosoknak, hárman-négyen rendbe tették az elhanyagolt portát.

A falu sajátossága, hogy a házak mögött hosszú telkek vannak. Akad olyan, amelyik hátul nyitott, és bár magánszemélyek birtokára nincs joguk bemenni, Virág József polgármester elárulta, ezeken a portákon mégis lekaszálták a parlagfüvet.

– A főút mentén van olyan romos ház, ami valóságos patkánytanya! Szétesőben van az épület, le kellene bontani, a portán meg „őserdő” burjánzik. Hajléktalan is húzta meg már benne magát, tele van szennyel. A tulajdonosnak nagyon sok tartozása van, ezért a házat elárverezik majd. Első körben ezt szeretnénk megvásárolni, majd lebontanánk az épületet. Ezzel a területtel kibővítenénk a közteret, és kialakítanánk egy történelmi emlékparkot 1848-as, 1956-os emlékművel – vázolta a terveket a Tisza-parti kistelepülés polgármestere.

Lépniük kell, különben a járdára omlik az egyik lebontandó épület

A megye legkisebb településének, Hunyadfalvának is nagy segítség lenne az elhagyott ingatlanok megvásárlására fordítható pályázati pénz.

– Nálunk is vannak olyan épületek, melyekkel tíz-tizenöt éve nem foglalkoznak. Kettő életveszélyes, ha rövid időn belül nem történik velük valami, egyik a járdára, a másik a buszmegállóra fog omlani – vázolta Vékonyné Házi Eszter polgármester. –

Félig összedőlt házat felújítani sem érdemes, ezeket le kellene bontani. Költségvetésünkből nem futná a porta rendbetételére, de ha nyernénk a pályázaton, lebontanánk az épületeket. Annak idején meg akartuk venni ezeket a már régóta nem lakott épületeket, de családi viták miatt nem adták el ezeket. Úgy viszont nem nyúlhatunk egy épülethez, hogy az nem az önkormányzat tulajdona. De ez a pályázat most nagyon jó lehetőség az omlásveszély megszüntetésére – tette hozzá a településvezető.