Hálaadó szentmise keretében átadták és megáldották vasárnap a felújított óföldeáki erődtemplomot, az Alföld egyetlen olyan templomát, amely vizesárokkal körülvett dombon áll.
Hálaadó szentmise keretében átadták és megáldották vasárnap a felújított óföldeáki erődtemplomot, az Alföld egyetlen olyan templomát, amely vizesárokkal körülvett dombon áll.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök a szentmisén kérte, hogy a kőből és téglából épült templom jelképezze azt az élő közösséget, mely hitet tehet Krisztus mellett.
A püspök úgy fogalmazott, hogy minden közösségben megfigyelhetők olyanok, akik a gyakorlatban messze állnak az általuk fennen hirdetett eszméktől. Az lenne a természetes, ha nemcsak hivatkozunk gyökereinkre, kulturális identitásunkra, hanem valójában személyes kapcsolatunk lenne a föltámadt Krisztussal, gyakorolnánk, gazdagítanánk értékeit, melyek mellett hiteles tanúságot is tennénk – mondta.
Kiss-Rigó László azt kívánta, a felújított templom segítse az óföldeákiakat abban, hogy személyes kapcsolatuk legyen Krisztussal, és közösségé forrjanak össze.
Lázár János (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője azt mondta, bár ezen a helyen már korábban is állhatott templom, mai formájában a 15. század második felében, Hunyadi Mátyás uralkodásának időszakában emelték. A történelmi Magyarország egyik legfontosabb korszakában, amikor független hatalomként a magyarok képesek voltak az akkori világ, a keresztény Európa dolgait érdemben befolyásolni. Hozzátette: talán nem véletlen, hogy az óföldeáki templom újjáépítése a Mátyás-kultusz újjáéledése idején, az 1920-as években történt meg.
A templom nemcsak a dicső múltra emlékeztet, hanem az enyészet évszázadaira is, és arra, hogy mindig jönnek új és új generációk, melyek úgy gondolják, a templomokat újjá kell építeni – mondta a politikus, hangsúlyozva: ez azért lehet így, mert ezt az országot évszázadokon keresztül a hit, a remény és a szeretet mentette meg.
A középkori földeáki templomról a legfontosabb írott adat 1429-ből, egy V. Márton pápa által kiadott bullából származik, és az épületet a 16. századtól több kéziratos és nyomtatott térkép is ábrázolja. Az egykori Árpád-kori templom helyén a 15. században emelték – a zömében máig fennmaradt – gótikus épületet. A templomot kissé szabálytalan alakú 24-26-szor 38 méteres erődítés vette körbe, a falakon kívül pedig 2,5-3 méter mély árok futott. A templomot a sáncárkon átvezető fahídon közelíthették meg. A harangtorony 12-15, a kaputorony 12-18 méteres volt, ezekből Makóig, Vásárhelyig vagy akár Szegedig is elláthattak az őrszemek.
A műemlék renoválására tavaly nyert 83,5 millió forintos támogatást az egyházmegye. A márciusban kezdődő munkálatoknak köszönhetően elkészült a vizesárok fölötti új fahíd, megvalósult a teljes külső felújítás: szigetelték a falakat, kifestették a homlokzatot, kijavították a tetőt és a torony faszerkezetét, és kiépült a csapadékvíz-elvezető rendszer. A belső felújítások során korszerűsödött a liturgikus tér elektromos hálózata, új, energiatakarékos lámpákat szereltek fel, valamint elkészült a kamerarendszer. Restaurálták a templom ólomüvegeit, kijavították a vakolat hibáit, újrafestették a belső teret és a nyílászárókat.
Rendkívül népszerű a Kooperatív doktori program
Hatalmas érdeklődés kísérte az idén először meghirdetett Kooperatív doktori programot: az első 100 ösztöndíjas helyre összesen 536-an adtak be pályázatot – jelentette be Schanda Tamás.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára kifejtette, hogy az új ösztöndíjprogram jelentős támogatással segíti a vállalati együttműködésben folytatott doktori tanulmányokat, elsősorban a matematikai, természettudományi, műszaki és informatikai területeken.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.