Egy fiatalember, aki régi idők mozijában él

Tóth Marcell még csak 25 éves, de múzeumnyi gyűjteménye van már régi filmszalagokból, különleges mozigépekből. Mind működőképessé alakította, sőt, öt Polski Fiat 125p autóját is mindig menetkész állapotba szereli – írja a bama.hu.

Marcell azt tervezi, hogy digitalizálni fogja a filmeket, és felteszi mind egy videómegosztóra
Fotó: Osztermayer Péter / BAMA.HU

– Mi volt az első mozis élmény?

– Ami elsőre megfogott, az a mozi monumentalitása, hogy egy nagyobb közösség, egymást nem ismerve, együtt sír és nevet. Továbbá a 35 milliméteres film jellegzetes sercegése.

– Hogy jött a mozigépszeretet?

– Már óvodásként is szétszereltem mindent. Műszerésznek tanultam, mert tudni akarom, hogy mi mitől és hogyan megy.

– Mekkora most a gyűjtemény?

– Van úgy félszáz hordozható vetítőgép, Super 8-as, 8, 16 és 35 milliméteres formátumok, melyek többsége egy bőröndben elfér, de akad itt húsz nagy teljesítményű 200-300 kilós mozigép is. Emellett moziszékek, plakátok, pecsétek, technikai segédberendezések, vásznak, hangerősítők és lámpák.

– Hol fér el ez a sok régi kincs?

– Családi házban lakunk, és a pincétől a padlásig minden tele van velük. Az udvarunkon kertmozit rendeztünk be, itt játsszuk a filmeket. Két szobában tárolom a 16 és 35 milliméteres filmszalagokat. 2500 tételben rajz-, dokumentum-, ismeretterjesztő és rövidfilmek, s van 200 nagyjátékfilm is.

– Mi a szíve csücske, amit a leg­gyakrabban elővesz?

– Az európai filmeket szeretem, elsősorban a kelet-európaiakat, és Jiři Menzel munkái a kedvenceim. Az Őfelsége pincére voltam kópiája az egyik büszkeségem. De az Illatos út a semmibe magyar szatírát is gyakran levetítem magamnak, a többit közönségnek. Mellékelek adatokat a gyártóról, a technikai részletekről, a szinkronról.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Még ebben az évben újra látogatható lesz a felújított moszkvai mozi

Befejeződött Oroszország legrégebbi állandó filmszínháza, a moszkvai Hudozsesztvennij (Művész) mozi több mint egy fél évtizeden át tartó felújítása – közölte a munkálatokat finanszírozó bank.

Az épület falai között megfordult hajdanán Lev Tolsztoj, Szergej Jeszenyin, valamint az orosz és a szovjet kultúra számos más nagyja is. 1926-ban itt volt a bemutatója Szergej Eisenstein Patyomkin páncélos című alkotásának, az 1930-as években pedig itt vetítették első szovjet hangos- és színes filmeket.

Az eredetileg kétszintes, Nyikolaj Blagovescsenszkij építész által kifejezetten filmvetítéshez tervezett, eklektikus sítusú épületet 1909-ben adták át a közönségnek.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.