Idén két megyei jogú városunk rangos jubileumát is ünnepeljük a Kisalföldön. Győr 750 éve lett szabad királyi város, Sopron polgárai pedig száz esztendővel ezelőtt népszavazáson fogadtak hűséget Magyarországnak – olvasható a Kisalföld.hu hírportálon.
Megszolgált elismerés
– Győr a „Szabad királyi város“ megtisztelő címet V. István királytól kapta, aki a város polgárainak a magyar–cseh háború idején hozott áldozatát méltányolta – mondta a 750 évvel ezelőtti eseményről Áldozó István, a győri levéltár igazgatóhelyettese, főlevéltáros. – Istvánnak trónra kerülése után komoly problémákkal kellett szembesülnie. Az apja, IV. Béla idején megerősödött helyi urak egyre komolyabb ellenállást tanúsítottak a királyi hatalommal szemben, emellett az egyre erősödő cseh állam agresszív külpolitikájával is számolnia kellett. II. Ottokár cseh király ígéretet tett neki, hogy a magyarországi lázadókat többé nem támogatja, ez azonban a gyakorlatban nem így történt, így a belső konfliktusok ismét kiéleződtek – mondta a főlevéltáros.
Amikor a magyar hadak osztrák területekre törtek be, válaszul 1271 húsvétján II. Ottokár offenzívát indított Magyarország ellen. Az egyesített cseh és osztrák hadak gyorsan törtek előre, és nehézlovasságuk 1271. május elején legyőzte Moson közelében a magyar főerőt. V. István azonban jó taktikusnak bizonyult. A sikertelen békealkudozásokat követően egy kisebb csapatrész május 21-én Mosonnál támadást intézett a csehek ellen, méghozzá azzal a céllal, hogy a nehézlovas túlerőt a Fertő és a Rábca közötti mocsaras részre csalja. E területen a jobb terepismerettel rendelkező magyarok már fölénybe kerültek.
– A magyar uralkodó május 23-ra egészen Pozsonyig szorította vissza a támadókat – mondta a szakértő. – A cseh és német túlerővel szemben Győrnél is sikeresen védekeztek a magyarok, a Rábca-híd leszakadása miatt kettévált ellenséges csapatokon pedig seregeink május 21-én fényes győzelmet arattak.
A több hónapos hadjárat alatt a Kisalföld legnagyobb városa sokat szenvedett, ezért V. István király a haza védelméért sokat áldozó Győrt igyekezett megjutalmazni. Az uralkodó által adományozott szabad királyi városi rang a fehérvári polgárok jogállásához hasonló szabadságot adott Győr lakóinak.
– Az itt élők ezt követően szabadon választhattak bírót, de vásártartási engedéllyel is rendelkeztek – mondta a kiváltságról Áldozó István. – A győriek az árucikkek után fizetendő adó terhétől is megszabadultak, és a hadkötelezettség alól is mentesültek. Győr város polgárai hűségüknek és bátorságuknak köszönhetően néhány királyi birtokot is megkaptak, többek között Révfalut. A szabad királyi városi rang az adóterhek csökkenése miatt a város polgárainak gyarapodásához is hozzájárult.
Sopron, a leghűségesebb város
A 100 esztendővel ezelőtti soproni eseményekről a téma igazi szakértőjét, dr. habil. Tóth Imrét, a Sopron Múzeum igazgatóját, egyetemi docenst kérdeztük.
– Az I. világháború után Német-Ausztria parlamentje és államtanácsa 1918 októberben jelentette be igényét a nyugat-magyarországi megyék egy részére. Így szeretett volna elszenvedett veszteségeiért kompenzációt szerezni. A béketárgyalások menetének az a kérdés szabott irányt, mivel lehet a válságban vergődő és a Németországgal való egyesüléstől eltiltott Ausztria életfeltételeit javítani, a destabilizációt ellensúlyozni. E célra kiválóan megfelelt a nyugat-magyarországi térség – mondta dr. Tóth Imre.
Hosszas huzavona után 1919. szeptember 10-én, Saint-Germain-en-Laye kastélyában a Bécs által követelt területek nyugati felét hivatalosan is Ausztriának ítélték.
– A magyar kormány tiltakozott Párizsban, és népszavazást kért a vitatott területeken. Az elszakított országrészek közül Nyugat-Magyarország volt az egyetlen, amely nem állt a szomszédos utódállamok megszállása alatt, ez manőverezési lehetőséget adott a magyar kormányoknak. Észszerű volt, hogy ezek a legkisebb ellenállás irányába, azaz a gazdaságilag és katonailag egyaránt gyenge Ausztria irányába fejtenek ki revíziós aktivitást – magyarázta a szakértő.
A teljes cikk ide kattintva olvasható el.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A kormánypártok kommunikációs igazgatója nem köntörfalazott, amikor Magyar Péterről kérdezte a 444.
A látogatók tanúi lehetnek az egykori kommunista rendszer végtelen kicsinyességének.
A rendszerváltoztatásról nem lehet úgy beszélni, hogy őt ne említsük meg – fogalmazott Schmidt Mária.
Tovább emelkednek a parkolási díjak Budapesten, közben megszűnnek a parkolóautomaták.
A baloldali és néppárti paktum a változatlanságot szolgálja, szemben az európai választók változás iránti akaratával – fogalmazott lapunknak Dömötör Csaba.
A küldetés részleteiről további információkat a küldetés végrehajtását követően tesznek közzé.
Tanácsadóját, Keith Kelloggot kérte fel a posztra.
Karácsony Gergely főpolgármesternek továbbra sincsenek helyettesei, Magyar Péter mamelukjai pedig azt sem tudják, hol vannak, ezért inkább hozzá sem szólnak a közgyűlési vitákhoz.
A Magyar Olimpiai Bizottság, Nagy Tímea, Kovács Kokó István, Vaskuti István és Kemény Dénes közösen az Alkotmánybírósághoz fordult.
Azok után, hogy Rosta Zoltán lett Matkovich Ilona egyik tanácsnoka, gyakran szavaz együtt a baloldali polgármesterrel a Mi Hazánk képviselője.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
