Támogatják a lótenyésztést Jósvafőn

Jelentős, 718 millió forintos támogatásban részesült az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a magyar kormány által biztosított pályázati forrásból. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében biztosított összeget az állattartási infrastruktúra fejlesztésére és a gyepterületek természetvédelmi célú kezeléséhez szükséges eszközök beszerzésére fordíthatták. Ezek konkrét felhasználásáról június 10-én, Jósvafőn sajtótájékoztatót tartott a nemzeti park – olvasható a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hírportál, a BOON cikkében.

Értékes lóállomány

Az 1980-as évek közepén egy néhány egyedből álló hucul lóállomány került az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz. A hegyi tarpánként ismert ősi háziállatot valószínűleg már honfoglaló eleink is tartották. Napjainkra egy közel 200 egyedből álló ménessé fejlődött a jósvafői állomány, amely ma Közép-Európa legnagyobb hucul törzstenyészetének mondható.

Támogatják a lótenyésztést Jósvafőn. Napjainkra egy közel 200 egyedből álló ménessé fejlődött a jósvafői állomány
Fotó: BOON

– A hucul kislovak tartásával kapcsolatban indítottuk ezt a projektet. Egyrészt ennek a fajtának a génmegőrzése az elsődleges cél, másrészt a tájhasználat – mondta Juhász Zsolt, az Aggteleki Tájegység, illetve a projekt vezetője. – A lovasturizmus is működik valamilyen szinten nálunk, amikor éppen nincsen járványhelyzet. Vannak hátaslovaink a Kúria Oktatóközpont mellett és fogat elé befogott állatok. A ménest is meg lehet nézni, amely általában egyszerre több helyen legel. Az egyik ilyen a Jósvafő fölött található Gerge-bérc, ahol a kék turistaúton átsétálva a lovakkal is lehet találkozni.

Szakaszolt legeltetés

Építkezéseket és gépek megvásárlását tette lehetővé a projekt.

A hucul kislovak tartásával kapcsolatban indítottuk ezt a projektet – mondta Juhász Zsolt.

– A kiszolgáló létesítmények és a lótenyésztéshez szükséges infrastruktúra még nem állt teljesen rendelkezésünkre, amit most meg tudtunk építeni, és új eszközöket is beszereztünk. A Gömör– Tornai-karszton mindig az állattartás volt a jellemző, mert elég rossz minőségűek a földek. Ezt szeretnénk felkarolni és továbbvinni. A régi gyepes élőhelyeket úgy tudjuk megőrizni és a nagyságukat növelni, hogy szakaszolt legeltetéssel visszük ki a lovakat a területre, amit 573 hektáron valósítunk meg – fejtette ki az Aggteleki Tájegység vezetője.

Új takarmánytárolók

A nemzeti park területén négy helyszínen történt a beruházás.

– Széna- és trágyatárolót építünk Szinpetriben, mert a félrideg tartású lovak takarmányozását télen ki kell pótolni. Jósvafőn és Szin község határában épülnek esőbeállók a lovak számára, ahová az időjárási viszontagságok elől be tudnak húzódni az állatok. Ezen túl szemestermény-tárolókat alakítunk majd ki és a lovak takarmányozását kiszolgáló többfunkciós kisgépet szereztünk be. A legeltetés megvalósításához telepíthető karám- és villanypásztorrendszert üzemeltetünk, amit most szintén bővítettünk. A villanypásztor a ragadozóktól is véd. Körülötte szoktunk látni farkasnyomokat, de eddig még a kancák mindig meg tudták védeni a csikóikat – emelte ki a projektvezető.

(Borítóképen: Napjainkra egy közel 200 egyedből álló ménessé fejlődött a jósvafői állomány)