Fotó: Karnok Csaba / DELMAGYAR.HU – MEDIAWORKS
A szerzőkkel Keveházi Katalin, a könyvtár főigazgatója beszélgetett, aki elmondta, a könyvtárak esetében az 1850. december 1. előtt keletkezett dokumentumok minősülnek muzeálisnak, valamint minden olyan egyéb könyvtári anyag, melyet az intézmény különleges kincsének minősít. Kiemelte, az idén centenáriumát ünneplő szegedi egyetemi könyvtár száz évvel ezelőtt a nulláról kezdte gyűjtését, hiszen a Kolozsvárról Szegedre költöző egyetem anno könyvtári állományát teljes egészében hátrahagyta. Így igen fiatal gyűjteménynek számít, ám ennek ellenére is számos muzeális kinccsel büszkélkedhet.
A kétnyelvű kötet magyarul és angolul, fotókkal gazdagon illusztrálva, közérthető leírásokkal mutatja be a könyvtár büszkeségeinek válogatását, mintegy ötven muzeális dokumentumot.
Többek között egy Radnóti-kötetet a költő saját kezű bejegyzésével ellátva, 19. századi földgömböket és a MEFESZ 1956-os pecsétjét.
Varga András kedvenc darabjaként Horváth István rendezői könyvét jelölte meg, aki 1940-től volt a szegedi egyetem magyar-francia szakos hallgatója. Szent-Györgyi Albert rektor szorgalmazására megszervezte a Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társaságot, melynek első előadásaként a Hamletet álmodta színpadra. A produkció országszerte legendás sikert aratott. Farkas Katalin pedig szívéhez legközelebb álló dokumentumként Klebelsberg Kuno özvegyének hagyatékát említette.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: A szerzők a Cimelia című kötetet Mader Bélának, a Klebelsberg-könyvtár nyugalmazott igazgatójának ajánlották, aki a közelmúltban ünnepelte 80. születésnapját. A bemutatón egy tiszteletpéldánnyal is kedveskedtek neki. Fotó: DELMAGYAR.HU – MEDIAWORKS/Karnok Csaba
