A mederből ilyenkor előbukkannak a homokzátonyok, melyeket hamar birtokba vesznek a különböző parti madarak. Ez a természetjárók, madárbarátok számára érdekes látnivalót kínál a mostani időszakban – írja a Csongrád-Csanád megyei hírportál, a delmagyar.hu.
A Maros nagyon gyors folyású, vadregényes, kanyarulatos, számos szigettel tagolt, és Magyarországon az egyik legnagyobb mederlejtéssel bíró folyó – olvasható a Körös-Maros Nemzeti Park honlapján. Legfőbb hordaléka a nagy szemcséjű, durva homok, ami a sodrás lassulásakor lerakódik. A homokból a kanyarulatokban parti zátonyok, a meder közepén mederzátonyok alakulnak ki. Előbbiek gyakrabban, utóbbiak ritkábban kerülnek a víz felszíne fölé. Idén június első felére érte el azt az alacsony szintet a Maros vízállása, hogy már nagyon sok helyen felszínre bukkantak a zátonyok.
Egyelőre még csak a tetejük látszik, de a parti madarak máris felfedezték a kedvező táplálkozóhelyet nyújtó, új szárazföldeket.
Billegető- és erdei cankók, bíbiccsapatok jelentek meg a homokzátonyokon. A madarak itt egyrészt biztonságban pihennek, mert a szárazföldi, emlős ragadozók nem tudják őket észrevétlenül elérni, másrészt táplálékot, például apró rovarokat is tudnak szedegetni. A közelmúltban lezajlott tiszavirágzás során még kis lilék is megjelentek a zátonyokon, és vidáman lakmároztak a kérészekből.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Borítókép: A madarak biztonságban pihenhetnek a zátonyokon (Fotó: Délmagyar/Török János)
