A legtöbb faluban déli 12 órakor hallható, mindenki tudja is, miről van szó. A Bakony két falujában azonban 11 órakor kongatták meg a harangot még a közelmúltban is. Eddig csak sejtették, miért, most egy helytörténész meg tudta fejteni a rejtélyt.
A 11 órai harangszó eredetéről tette közzé friss felfedezését Wágenhoffer Gergely helytörténeti kutató, aki Bakonyszücs és Bakonypéterd múltja kapcsán is komoly kutatásokat végzett, sőt, a sváb ősök által gondozott gyümölcsfák, fafajták megmentését is kezdeményezte már. Most a péterdi és a romándi, a szokásostól eltérő időpontban megszólaló templomharangról írt.
...a legidősebb lakosok egy állatvészre, tűzvészre eredeztették vissza az itt (Péterden) és Romándon hallható harangszót, de egy kedves elszármazott családnak hála pár napja többet tudunk. Pohlinger Valéria 1937-ben tanítónőjelöltként ezt írta szülőfalujáról: Mindennap tizenegykor harangoznak, és ekkor Szent Vendel és Flórián tiszteletére mindenki elmond egy Miatyánkot. Ez a szokás onnan ered, hogy egyszer állatvész pusztított a községben, és akkor tett ilyen fogadalmat a nép.
– írta a kutató.
Tehát egy állatvész állt a háttérben – állapította meg a helytörténész, és szerinte ezt erősíti meg, hogy Szent Vendel a pásztorok, a juhászok és az állattartók védőszentje, Szent Flórián pedig a tűzoltóké. Elképzelhető, hogy az elhullott, beteg állatokat el kellett égetni.
Harangszó még 12 óra előtt
Miért érdekes, hogy most kiderült, megerősítést nyert a 11 órás bakonyi harangszó eredetének története?
- Azért, mert ugyan ez a néphagyomány a közelmúltig megmaradt, de az eredetét kevesen ismerték, biztosat nem tudtak már erről a helyiek. Eddig.
- Ez is egyfajta értékmentés, ami erősíti a bakonyiak közösségét.
- A rendszerváltás előtti időkben sok tévhit is szárnyra kapott ezzel kapcsolatban...
Most a szerencsének és a véletlennek hála, megismerhettük az igazi eredetét a 11 órás harangszónak, újra tudhatják a bakonyiak, mi a magyarázata.
A magyar és a nyugati hagyomány szerint a déli harangszó az 1456. július 22-én kivívott nándorfehérvári diadallal függ össze, amikor a középkori keresztény Magyar Királyság déli kapujának tartott végvárat Hunyadi János a seregével megvédte a törökök támadásától. Pápai rendeletek voltak az alapvetően a kereszténység védelmére felszólító déli harangozás elrendelői.
