Pusztulásáról ma is él egy szóbeszéd, miszerint Sümeget felrobbantották, ám története ennél is szívszorítóbb. Az idők során számos csapás érte, végül azonban nem csatában pusztult el: a sümegi vár fénykorának egy árulás vetett véget.
Sümeg vára a 13. század második felében épülhetett, feltehetően a veszprémi püspökség megerősített központjaként. A középkortól a 18. század elejéig elsősorban egyházi kézben volt, hosszú ideig a veszprémi püspökök birtokaként szolgált menedékként és erődként. A sümegi vár története nemcsak az oklevelekből, hanem a hozzá tapadó eseményekből és legendákból rajzolódik ki, elképzelését pedig ma már a Pazirik Kft. elméleti rekonstrukciós ábrázolásai is segítik. Feltárul a vár múltja, legendái és az is, miként alakult át a püspöki erődítmény az Árpád-kortól a hódoltság időszakáig, végvárként és menedékként a Balaton-felvidéken.
Forrás: Pazirik/várlexikon.hu
Sümegi vár, amelyet nem tudtak bevenni
Sümeg vára többször is megúszta az ostromot. Előfordult, hogy a támadók körülsáncolták, lövetni kezdték, mégsem tudták elfoglalni. A korabeli források szerint nemegyszer az ellátás hiánya, a lőszer elfogyása vagy a felmentő csapatok érkezése mentette meg a várat. Sümeg így vált a Balaton-felvidék egyik makacs erődjévé.
Pusztító csapások, portyázó törökök
Élelmiszerhiányról, a katonák elmaradó zsoldjáról, a környéket pusztító török portyákról és az állandó készültségről számolt be Ormányi Józsa, a 16. század közepén Sümeg várnagya. Levelei szerint a vár őrsége sokszor maga volt kénytelen megszervezni az ellátását, miközben a Balaton-felvidéken felbukkanó kisebb török csapatok folyamatos fenyegetést jelentettek. 1562-ben a várat szó szerint az ég támadta meg. Villám csapott az Öregtoronyba, ahol a lőpor felrobbant, a tűz pedig végigsöpört a tetőszerkezeteken. A pusztítás akkora volt, hogy a helyreállításra sok pénzt kellett elkülöníteni.
Forrás: Pazirik/várlexikon.hu
Pórul járt püspök, aki a fejével fizetett
A tizenöt éves háború idején a vár történetének egyik legsötétebb epizódja zajlott le. Bocskai felkelése idején Hagymássy Kristóf emberei csellel jutottak be Sümegre, ahol elfogták a Habsburg-párti Újlaki püspököt, akit agyonvertek és lefejeztek. 1605 nyarán Némethy Gergely hajdúi körülzárták Sümeget, és két tarackkal kezdték lőni a várat. A támadás azonban nem áttöréssel ért véget. Szeptember elsején az ostromot egyszerűen abbahagyták, mert elfogyott az ágyúk lőszere.
Forrás: Pazirik/várlexikon.hu
A szentgotthárdi vereség után visszavonuló török csapatok felgyújtották Sümeg városát. A tűz átterjedt a várra is. Bár a falak állva maradtak, az épületek súlyos károkat szenvedtek. A helyreállítás során épült ki a külső kaputorony védelmére a Sennyei-bástya, amelynek 1674-es évszáma ma is ott látható.
Nem ostrom, hanem árulás árán veszett el
1709-ben Heister császári generális megvesztegette a kuruc parancsnokot, így jutott be a várba. A közvélekedéssel ellentétben Sümeget nem rombolták le. Sőt, még helyreállítási munkák is történtek. 1720 után a hadi felszerelést elszállították, a tetőket megbontották, hogy ne lehessen újra használni az épületeket. A romos falakat később kőbányaként használták, Sümeg vára lassan „elfogyott”.
Régi rajzok, új elképzelések
1569-ben Giulio Turco olasz hadmérnök felmérési rajzot készített Sümeg váráról, bástyáival, palánkjaival és védműveivel. Ez a dokumentum ma az egyik legfontosabb forrásunk a vár 16. századi állapotának megismeréséhez. Ezekre a korabeli felmérésekre és az elmúlt évtizedek régészeti eredményeire támaszkodnak a mai elméleti rekonstrukciók is. A Pazirik Kft. több Balaton-felvidéki erősségről, köztük Hegyesd váráról és a szigligeti várról is készített már digitális ábrázolásokat, ezek sorába illeszkedik a sümegi vár rekonstrukciója is.
Forrás: varlexikon.hu
