Csizner Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetője a szervezetek közös sajtótájékoztatóján a büntetőjog által érvényesíthető szankciók mellett a megelőzés fontosságát hangsúlyozta. A főigazgató emlékeztetett: 2008-tól van a szervezetnél környezeti bűnözés elleni osztály, amelynek fő feladata a bűncselekmények felderítése.
Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója az MTI kérdésére a tájékoztatás fontosságát emelte ki, mivel a világszerte védett faj pusztításának hátterében általában vélt gazdasági érdekek, apróvadak, galambok, háziállatok védelme áll. Általában növényvédő szerekkel kennek be állati tetemeket, így mérgezik meg a ragadozókat, köztük a parlagi sast is.
Halmos Gergő példa nélkülinek és előremutató jellegűnek nevezte a projektet, és méltatta a szervezetek összefogását.
A parlagi sasról elmondta, hogy világszerte veszélyeztetett faj, Magyarországon 1980 elejére erősen csökkent a számuk, mintegy húsz pár maradt. Ekkor egy védelmi programba kezdtek, amelynek eredményeként ma már 150 páros állományt tartanak nyilván. Ez a szám azért érdekes, mert az európai populáció kétharmadát jelenti – mutatott rá az igazgató.
Horváth Márton, a projekt vezetője elmondta: a 2,1 millió eurós költségvetésből 33 akciót hajtanak végre húsz madárvédelmi területen. Ismertette: pontosabban szeretnék feltárni a mérgezéses eseteket, mert vannak olyan információik, hogy csak 10-15 százalékukra derül fény. A projekt keretében speciális mentőkutyás csapatokat is kialakítanak, valamint országos állatorvosi hálózatot hoznak létre. Annak érdekében, hogy megfigyeljék a madarakat, 30 példányra műholdas nyomkövetőt szerelnek. Műfészkeket hoznak létre, és etetik is az állatokat. A projekt egyik legkiemelkedőbb beruházásaként Jászberény térségében látogatóközpontot is kialakítanak.
A sajtótájékoztatón átadott sajtóanyag szerint az elmúlt években drasztikusan megnőtt a védett és fokozottan védett madarakkal kapcsolatos bűncselekmények száma. A megmérgezett és lelőtt állatok száma több tízezerre tehető. A sajtóanyagból kiderül az is, hogy a több mint 150, eddig regisztrált mérgezéses esetből mindössze egyetlen esetben szabtak ki felfüggesztett szabadságvesztést egy vadőr, egy vadászmester és két társuk ellen szándékos mérgezés miatt, továbbá egy esetben jelentős – 15 millió forintos – pénzbírságot gondatlanságból elkövetett mérgezés miatt.
A projektben a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mellett a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Jászberényi Állat- és Növénykert, az Országos Magyar Vadászkamara és a Természetfilm.hu Egyesület vesz részt.
origo.hu
Amerikai-orosz konzultációt tartottak Budapesten, erről volt szó
