A vádirat szerint a pénzintézet 2005 második felétől az elsőrendű vádlottnak és társainak érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságoknak – az elsőrendű vádlott közbenjárására – hitelt nyújtott. A vádlottak a hitelek felvétele során a pénzintézetet megtévesztették a felek tényleges anyagi helyzetével, tevékenységével és fizetőképességével kapcsolatban, a kölcsönök jelentős részét nem teljesítették.
A vádlottak hiteligénylésekhez benyújtott dokumentumai nem a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazták, az úgynevezett faktorszerződések alapján értékesített követelésről kiállított számlák pedig nem a valós szolgáltatást, illetve termékértékesítést takarták. (A faktorálás lényegét tekintve követeléseladás, illetve -vásárlás.)
A vádlottak a faktorszerződések alapján fennálló kötelezettségeket mindig az újabb faktorok alapján folyósított összegekből fedezték, és 2005–2007-ben egy egész faktorrendszert alakítottak ki, amelynek során újabb és újabb fiktív, faktorálható követelést igazoltak a takarékszövetkezettel szemben. Az újabb szerződéseknek azonban kizárólag az volt a céljuk, hogy a vádlottak a korábbi faktorálásból eredő törlesztési kötelezettségeket teljesíteni tudják, és így azt a látszatot keltsék, hogy jól működő gazdasági társaságok nevében járnak el.
Nem az első eset
Milliós bírságokat szabott ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a nyár elején csődbe ment Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet volt vezetőire.
A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet tönkremenetele után egyébként a 17 ezer ügyfélnek csaknem 32 milliárd forintnyi beragadt betétet fizetett ki az Országos Betétbiztosítási Alap.
A PSZÁF június 1-jén kelt határozatában vonta vissza a takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét és rendelte el az intézmény végelszámolását.
A Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet a nagy számú faktorszerződéshez biztosított hitel mellett további 32 millió forint forgóeszközhitelt és 32 millió forint beruházási hitelt is folyósított az elsőrendű vádlott irányítása alatt álló gazdasági társaság részére, valamint 300 millió forint hitelt nyújtott egy wellnesshotel építéséhez, továbbá 68 millió forint hitelt a szálloda üzemeltetéséhez.
A vádhatóság szerint az elsőrendű vádlott a cselekmények elkövetésére bűnszervezetet hozott létre, mert a gazdasági társaságokat az általa beszervezett emberek hozták létre, akik a pénzintézeteket megtévesztették a hitelek felvétele érdekében. A pénzintézet által az ügyben szereplő gazdasági társaságokhoz kihelyezett hitelek összegének legnagyobb része nem térült meg.
Fodor Endre tanácsvezető bíró meghallgatásokkal folytatja a bizonyítási eljárást, ítélet a jövő évben várható.
