Az ügyészség három férfit vádol azzal, hogy 2011. november 17-én elrabolta és Újszász külterületén megölte a szolnoki Baunok István vállalkozót és gyermekorvos feleségét. A bűnügy első- és másodrendű vádlottja az újszászi M. Béla és testvére, M. Tibor.
A harmadrendű vádlott azt mondta, hogy a bűncselekmény idején anyagi gondjai voltak, mert a vezetésével Nagytarcsán működtetett műfüves labdarúgópálya felújítása sokba került, ráadásul télre sátrat akartak húzni a létesítmény fölé. Beismerte, hogy a két testvér mellett közreműködött a Baunok házaspár Szolnokról való elrablásában annak reményében, hogy ő is pénzhez jut. Az Újszász határában elkövetett gyilkosságban azonban állítása szerint nem vett részt, egy gépkocsiban ült a bűncselekmény helyszínének közelében. Úgy fogalmazott, azzal, hogy segített a házaspár elrablásában, „óriási hibát követett el”, egyúttal elnézést kért Baunok István és felesége hozzátartozóitól.
A negyedrendű vádlott, P. Attila nem kívánt vallomást tenni, így korábbi vallomásait olvasták fel. Ezekből a többi között kiderült, segédkezett abban, hogy Baunokék két gépkocsija jóval ár alatt vevőkre találjon.
A vádirat szerint a férfiak anyagi gondjaik megoldását abban látták, hogy az elsőrendű vádlott által ismert és jómódúnak tartott szolnoki vállalkozótól több millió forintot szereznek. Az elkövetők 2011. november 17-én a 60 éves Baunok Istvánt lakóházában keresték fel, és egy riasztópisztollyal megfenyegetve 60 millió forintot követeltek tőle. Miután a sértettnek ennyi készpénze nem volt otthon, az összeget interneten akarták átutaltatni az egyik vádlott feleségének bankszámlájára. Baunok István kiszaladt az épületből, segítségért kiabált, meghiúsítva a pénzszerzésnek ezt a módját. A vádlottak a vállalkozót visszavitték a házba, majd 61 éves feleségével és a házaspár két gépkocsijával együtt Újszász külterületére vitték.
A település határában telefonon többször megpróbálták a pénzösszeget átutaltatni Baunok Istvánnal, de mivel a sértett nem tudta a teljes kódot közölni, a bank visszautasította a tranzakciót. Ekkor a vádlottak úgy döntöttek, hogy a sértettek nem maradhatnak életben, mert azonnal a rendőrséghez fordulnának. Kezüket, lábukat összekötötték, szemüket, szájukat leragasztották, majd egy használaton kívüli kúthoz szállították őket. A kútnál az asszonyt a fején bántalmazták, emiatt a szája vérrel telt meg, a ragasztás miatt nem tudta kiköpni, és vérbelehelés következtében rövid idő alatt meghalt. Testét összekötötték a férjével, majd mindkettőjüket belelökték egy kútba, és ott Baunok István megfulladt.
Az elsőrendű vádlott a tárgyalás első napján nem tett vallomást, így korábbi vallomásait olvasták fel. E szerint M. Béla ismerte Baunok Istvánt, miután korábban többször dolgozott nála kőművesként. A gyilkosság napján nem is találkozott a vállalkozóval, gépkocsijával előbb Martfűre indult, majd Budapesten járt munkát keresni – állította. A másodrendű vádlott, M. Tibor élt a vallomástétel lehetőségével, és tagadta, hogy anyagi gondjai voltak. Elmondása szerint ő az első- és harmadrendű vádlott viselkedéséből, illetve a sajtóban megjelent hírekből jött később rá, mi is történhetett a Baunok házaspárral. Vallomásából kiderült: attól tartott, hogy az elkövetésnél használt gépkocsi miatt – miután az a nevén volt – ő is bajba keveredhet, így társaival együtt bujkált.
A tárgyalás március 25-én folytatódik.
