A főügyészségi közlemény szerint a szóban forgó kecskeméti ingatlan az Egyesült Államokban élő három testvér tulajdona volt, a férfiakat a kecskeméti ügyvéd 2008-ban megkereste és felajánlotta, hogy segít az ingatlan értékesítésében. A tulajdonosok azonban nem válaszoltak a megkeresésre.
Az ügyvéd a sértettek tudta nélkül 2009-ben létrehozott egy fiktív, de nevében a sértettekhez köthető gazdasági társaságot, amelyet a cégbíróság be is jegyzett. A vádlott és társai az ingatlant apportként bevitték a fiktív vállalkozásba, a társasági szerződést, valamint a cégalapításhoz és az ingatlan apportálásához szükséges egyéb iratokat a sértettek helyett az ügyvéd ismerősei írták alá, akik az ügy negyed- és ötödrendű vádlottai.
A fiktív cégnek bankszámla nyitásához és az ingatlan megszerzéséhez szüksége volt ügyvezetőre is, erre a posztra az ügyvéd először az egyik volt ügyfelét, a harmadrendű vádlottat szemelte ki, aki 50 ezer forintért elvállalta, hogy papíron a cég ügyvezetője lesz. Később az ügyvéd fia, a másodrendű vádlott lett az ügyvezető. A cégbíróság mindkét férfit bejegyezte a cégnyilvántartásba. Végül a másodrendű vádlott 2011-ben a sértettek ingatlanát 22 millió forintért eladta egy jóhiszeműen eljáró kecskeméti cégnek.
Az egyik sértett 2012-ben Magyarországra látogatott és akkor szembesült azzal, hogy az édesanyjuktól örökölt ingatlan már nincs a tulajdonukban. Az eladósodott ügyvéd a csalással szerzett vételárat részben felélte, részben pedig egy korábbi hitelének törlesztésére fordította. A sértetteket az ingatlan forgalmi értékének megfelelő, több mint 29 millió forint kár érte.
A vádlottak szabadlábon várják a tárgyalást, a járási ügyészség az elsőrendű vádlottat jelentős kárt okozó csalás bűntettén kívül kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, míg a többi vádlottat kizárólag a csalással vádolja.
