Vádlotti és védői fellebbezések miatt folytatódik a gyilkosságsorozat terheltjeinek tárgyalása, miután péntek délelőtt helybenhagyta a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a korábban első fokon kiszabott három tényleges életfogytiglant és a negyedrendű vádlott tizenhárom éves fegyházbüntetését.
Az eljárás adatai szerint a 2000-es évek közepén Kiss Árpád döntött úgy, hogy fellép a cigányok ellen. Testvérével, Istvánnal és Pető Zsolttal közösen 2008–09-ben kilenc helyszínen hajtottak végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozat következtében hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsérültek, a tettesek összesen ötvenöt ember testi épségét veszélyeztették.
Negyedik társuk, Csontos István – aki a két utolsó támadásban vett részt sofőrként – a cselekmények előtt nem sokkal még a katonai elhárítás ügynöke volt. Az üggyel összefüggésben közokirat-hamisítás miatt büntetőeljárás folyik a Katonai Biztonsági Hivatal több korábbi magas rangú munkatársa ellen.
A vádlottak a támadásokat alaposan előkészítették, térképeket, éjjellátó és adóvevő készülékeket szereztek be, fényképeket készítettek a leendő helyszínekről, megtervezték a célpontok megközelítési és menekülési útvonalát. A települések szélén lévő házakat szemelték ki, éjszaka, több irányból támadtak, adóvevőkkel tartották a kapcsolatot, és egyikük a távolból, egy magasabb pontról fegyverrel fedezte két társát. 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán hajtottak végre támadásokat.
A tatárszentgyörgyi támadás úgy zajlott le, hogy éjjel Molotov-koktélt dobtak a házra, és amikor a férfi kisgyermekét magához ölelve az udvarra menekült, a vádlottak sörétes puskával közvetlen közelről kivégezték őket. A kislétai támadáskor szintén éjjel a család otthonában az alvó nőt agyonlőtték, kislányát életveszélyesen megsebesítették, mintegy másfél száz sörét csapódott az arcába, a mellkasába, a karjába.
Az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott tagadta bűnösségét a személyi sérüléssel járó bűncselekmény esetében. Azt ugyan elismerték, hogy jártak egyes gyilkosságok helyszínein, azt sem vitatták, hogy használták fegyvereiket, de állításuk szerint emberre nem lőttek, csak lakatlan épületekre, illetve vaktában a levegőbe. Ezzel összefüggésben a védelem felvetette, hogy a vádbeli cselekmények a vadászbalesetekhez hasonlóan minősülhetnének foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésnek. Az ítélőtábla ugyanakkor pénteken leszögezte: a vádlottak kétségtelenül ölési szándékkal lövöldöztek, és amikor nem sérült meg senki, az csak a véletlennek volt köszönhető.
A másodfokú bíróság a támadások egyértelmű indítékaként a rasszizmust, a cigányellenességet jelölte meg. A vádlottak közül csak Csontos István tett magát és társait terhelő, feltáró jellegű vallomásokat. Állítása szerint kezdetben nem is tudta, miben vesz részt sofőrként, később pedig azért nem fordult a hatóságokhoz, mert félt társaitól.
A Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án kihirdetett elsőfokú ítéletében tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, testvérét és Pető Zsoltot, Csontos István tizenhárom év fegyházat kapott. Az elsőfokú bíróság szerint ötszörösen minősülő emberölés tettese a három vádlott, cselekményüket aljas indokból – rasszista indítékból –, több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére követték el. Csontos István a minősített emberölések bűnsegédje.
Az emberölések minősítését pénteken az ítélőtábla egy újabbal egészítette ki, e szerint védekezésre képtelen személyek sérelmére követték el őket. Kislétán alvó emberekre adtak le lövéseket az elkövetők.
A három vádlott terhére rótta még az elsőfokú bíróság a besenyszögi fegyverrablást, amelynek során a későbbi támadásokhoz szereztek fegyvereket. A törvényszék még úgy vélte, hogy egy ismeretlen ember is közreműködött gépkocsivezetőként, ezért újra nyomozás indult, amelyet utóbb felfüggesztettek. Az ítélőtábla pénteken e vádpont kapcsán kirekesztette a tényállásból az ismeretlen elkövetőre vonatkozó utalásokat, mert álláspontja szerint nincs erre vonatkozó érdemi információ.
Az ítélőtábla fél napon át tartó szóbeli indoklásában kitért egyebek között arra, hogy a védők által jelzett eljárási szabálysértések nem alapozták meg a hatályon kívül helyezést, illetve új eljárás elrendelését. A tényleges életfogytiglan kapcsán pedig leszögezte: a rasszista indítékból elkövetett, élet elleni cselekmények elkövetői a legsúlyosabb büntetést érdemlik.
Miután a besenyszögi rablással kapcsolatban az ítélőtábla egy olyan bűncselekményben – a személyi szabadság megsértésében – is bűnösnek mondta ki az első-, a másod- és a harmadrendű vádlottat, amelyben az elsőfokú bíróság nem állapította meg bűnösségüket, e három vádlott vonatkozásában megnyílt a lehetőség a fellebbezésre. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a három vádlott és védői azonban rögtön fellebbeztek, így az ő vonatkozásukban nem jogerős az ítélőtábla másodfokú döntése, ügyükben harmadfokon a Kúria dönt majd.
A harmadfokú eljárásban az egész ügyet felülbírálhatja a Kúria, nem csupán azt az egyébként a fő vádpontokhoz képest kis súlyú cselekményt, amelynek megállapítása miatt nem emelkedhetett jogerőre a másodfokú döntés.
Életünk végéig húzódhat ez az ügy – mondta a romagyilkosságok büntetőperéről Bérdi Zsolt ügyvéd, az elsőrendű vádlott védője péntek este az M1 aktuális csatornán. A riporter felvetésére, hogy a Fővárosi Ítélőtábla pénteken – a gyanúsítottak 2009-es elfogása után több mint fél évtizeddel – kihirdetett másodfokú döntése a három tényleges életfogytiglanra ítélt vádlott esetében még mindig nem jogerős, az ügyvéd megjegyezte: korábban három év volt az előzetes letartóztatás felső határa, azután négy évre emelte a jogalkotó, majd az ároktői banda ügye kapcsán súlyos bűncselekményeknél eltörölte a felső határt, és így már jogerős ítélet nélkül is korlátlan ideig fogva tarthatók a vádlottak. Bérdi Zsolt hozzáfűzte: a romagyilkosságok ügyében arra számít, hogy a harmadfokon eljáró Kúria fél-egy év múlva hozhat döntést. (MTI)
