A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Császy Zsoltot mint bűnsegédet ítélték el a cselekmény miatt, és magánokirat-hamisításban is bűnösnek találták. A büntetésbe a fogva tartásban eltöltött időt beszámítják. A szabadságvesztés kiszabása mellett mindkettőjüket négy évre eltiltották a közügyek gyakorlásától.
Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt felmentették a fenti vád alól. V. Bálint ügyvédet kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélték, amely az összesen 600 ezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik. Az ítélet nem jogerős.
Sólyomváriné Csendes Mária bíró az ítélet indoklásában elmondta: súlyosbító tényezőként vették figyelembe a büntetés kiszabásakor az elsőrendű vádlott, Tátrai Miklós esetében, hogy megbízott munkájával ellentétben a befektető érdekét az állami érdekek elé helyezte. Az ötödrendű vádlott, V. Bálint ügyvéd esetében pedig azt, hogy szakmai képzettségét bűncselekmény elkövetéséhez használta fel. A másodrendű vádlott, Császy Zsolt esetében nem volt súlyosbító tényező.
Enyhítő tényező volt ugyanakkor az elsőrendű és a másodrendű vádlott esetében, hogy a bűncselekmény kísérleti szakban maradt és annak elkövetése óta hosszabb idő telt el. Az elsőrendű vádlott esetében figyelembe vették, hogy három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, a másodrendű vádlott esetében pedig a bűnsegédi magatartást és a büntetlen előéletet. Az ötödrendű vádlott vonatkozásában enyhítő tényező volt a bűncselekmény elkövetése óta eltelt hosszú idő és az, hogy két kiskorú gyermekről gondoskodik.
Az első-, a másod- és az ötödrendű vádlott védője felmentésért fellebbezett. Az ügyész az ítélet ötödrendű vádlottra vonatkozó részét tudomásul vette, a többi vádlott esetében súlyosbításért fellebbezett. A per másodfokon folytatódik.
A vádhatóság képviselője indítványozta, hogy az első- és a másodrendű vádlottat a másodfokú tárgyalásig helyezzék előzetes letartóztatásba, de a bíróság ezt rövid szünet után elutasította. A tárgyaláson az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott jelen volt.
Az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel.
A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
Tátrai Miklóst és Császy Zsoltot 2010 szeptemberében előzetes letartóztatásba helyezték, ám a bíróság, a fellebbezéseket elbírálva, három hónappal később megszüntette a kényszerintézkedéseket.
