Vádat emeltek Simon Gábor ellen

A főügyészség letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozza az egykori politikusra.

A főügyész ismertetése szerint a jogsegélykérelmek esetében csak részben jártak sikerrel, a svájci bankszámla esetében például nem tudták megállapítani, hogy mikor, milyen megjegyzéssel, milyen összegek kerültek rá, így bizonyíték értékű adathoz nem jutottak.

Felidézte: már a gyanúsításkor történt ideiglenes zár alá vétel. Amikor azonban Simon Gábor befizette az államkasszát ért hátránnyal arányos összeget, a zár alá vételt megszüntették.

Beszélt arról is, hogy számos olyan iratot foglaltak le, amelyek pénzeszközök eredetének igazolására utalnak. Ezek ugyan a főügyész szerint nem bizonyítékok, de konkrétumot tartalmaznak arra, hogy miként tervezték igazolni a pénzösszegek forrását. Példaként említette, hogy találtak egy emlékeztető összefoglalónak elnevezett iratot, amelyet „legendának” nevezett. Ez az emlékeztető – amelyet nem a vádlott készített – visszautal egyebek mellett arra, hogy 2006-ban kerülhettek a svájci bankba olyan pénzösszegek, amelyeket készpénzben, befektetési céllal adhattak át Magyarországon. Az emlékeztetőhöz tartozik olyan dokumentum is, amely a svájci és az osztrák számlák egyesítésének tervéről szól. Találtak egy kommunikációs tervet is, amely „hasznos tanácsokat tartalmaz (...) például alaptalan információ kiszivárogtatására is”. A dokumentumból idézte az alábbiakat is: „nem kell semmit túlmagyarázni és nem kell mindenre emlékezni”, „kerülni kell az olyan hivatalos helyeket, ahol nyilatkozatra ösztönöznék”.

Azt mondta: korlátlan enyhítést tesz lehetővé a hátrány megtérítése, de ezt a bíróság lehetősége mérlegelni. Hozzátette: az ügyészség szerint az ügy tárgyi súlya indokolttá teszi a letöltendő szabadságvesztést.

A bissau-guineai útlevélre vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta: a vád felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás, amely egy nem valós személy részére kiállított útlevéllel függ össze.

Arra a kérdésre, hogy más országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai miatt miért nem indít eljárást a főügyészség, Keresztes Imre azt mondta: ebben az eljárásban teljesen egyértelmű, hogy a volt országgyűlési képviselő szándékosan nem tüntette fel vagyonnyilatkozataiban a vádbeli vagyonelemeket. Minden más esetben, ha feljelentés érkezik, azt elbírálják, és megindokolják döntésüket – tette hozzá.

Arra a kérdésre, vizsgálták-e a korrupció lehetőségét, vagyis azt, hogy az ismeretlen forrásból származó jövedelem fejében Simon Gábor tett-e bármit képviselőként, a főügyész azt mondta: semmi ilyen konkrét nyomra nem bukkantak.

Szintén kérdésekre válaszolva azt mondta: nem találták bizonyítékát annak, hogy pártpénzekről lenne szó, és más politikusok érintettsége sem merült fel.

Simon Gábor kényszerintézkedésével kapcsolatban azt mondta: első fokon megszüntette a bíróság a lakhelyelhagyási tilalmat, de az ügyészség fellebbezett, a másodfokú bíróság végzését pedig még nem kapták meg.