Hogyan lehet megúszni egy rendőrverést?

Egy szakértő szerint a szigor a számokban is megmutatkozik. Ám kollégája szerint ennek semmi értelme.

Két évvel ezelőtt Perkupán az is kiderült, hogy vannak helyzetek, amikor a lőfegyver használata sem feltétlenül segít. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen megrendezett bajnoki labdarúgó-mérkőzésen a csapat egy 17 éves játékosa egy bírói döntést követően bántalmazta a játékvezetőt. A meccs után a rendőrök a lakásáról akarták előállítani a focistát, azonban az ifjú labdazsonglőr szülei közölték a hatóság embereivel, hogy szerintük fiuk jobb helyen van otthon, így nem engedik, hogy a rendőrök elvigyék. Majd a labdarúgó anyja megragadta az egyik rendőrt, és behúzta őt a kialakult csoportosulás tagjai közé, ahonnan a többi rendőrnek csak könnygázspray alkalmazásával sikerült kiszabadítania társukat. Ezt követően a focista felkapta az udvaron lévő kerékpárt, és az egyik rendőrhöz vágta, aki a földre esett. Apa és fia ekkor elkezdték őt rugdosni, ütlegelni, a rendőröknek csak kényszerítő eszköz alkalmazásával sikerült a bántalmazók közeléből elhúzniuk a kiszolgáltatott kollégát. A rendőrök elővették a szolgálati fegyverüket, kibiztosították, rádión erősítést kértek, ugyanakkor annak megérkezéséig elhagyták a helyszínt. Az intézkedésben részt vevő rendőrök egyike súlyos, nyolc napon túl gyógyuló, a kollégája könnyebb sérülést szenvedett, míg a harmadik rendőr, egy nő, nem sérült meg. Ítélet még nem született az ügyben.

A sárbogárdi esetet követően, amikor két fogát verték ki egy rendőrnek, akit az agyrázkódásig vertek az igazoltatottak, viszont igen. Igaz, csak elsőfokú, de az megdöbbentő: az elsőrendű vádlottat egy év hat hónap, a másodrendűt egy év négy hónap börtönre ítélte első fokon a bíróság, a büntetést mindkettőjük esetében két év próbaidőre felfüggesztve.

 A Kecskeméti Járásbíróság viszont 1 év, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte azt a 37 éves kecskeméti férfit, akit hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt állított bíróság elé az ügyészség. Ő az új év első napján ököllel verte fejbe a csendháborítás miatt ráhívott járőrök egyikét.

Magyar György ügyvéd lapunknak elmondta, hogy mindennek az az oka, hogy a bűncselekmények önállóak, és nem lehet őket összehasonlítani. Szerinte döntő az is, hogy milyen bizonyíték áll a bíróság rendelkezésére, vagy hogy az esetnek volt-e egyáltalán tanúja, úgyhogy szerinte döntő fontosságú lehet, hogy milyen büntetőeljárást folytattak le az ügyben. Ettől függ Magyar szerint az is, hogy mikor születik az ügyben ítélet. A jogász kiemelte, hogy a szakértő bevonása szokta jellemzően elhúzni az időt.

Borbély Zoltánt is kerestük, ő is azt hangsúlyozta: az ítéletet nagyban befolyásolhatják az eset körülményei. Olyan ügyre is emlékszik a 90-es évekből, amikor megrovás járt hivatalos személy elleni erőszakért. Elmondása szerint nagyon fontos még az elkövető előélete is. Amiben mást gondol a két szakértő, az a szigorítás kérdése. Magyar szerint semmi értelme, hiszen az elkövetők nem mérlegelik, hogy hány évet kaphatnak egy ilyen bűncselekmény elkövetése esetén, hiszen sokszor indulatból támadnak neki a rendőröknek. Borbély viszont állítja: olyannyira van értelme a szigorításnak, hogy a csökkenés még a statisztikákban is megmutatkozik.