Letöltendő fegyházbüntetést kért az ügyészség Tanyi Györgyre és társaira, akiket a Lakatos Csaba ügetőhajtó ellen 1996-ban elkövetett merénylettel vádolnak. A sportolóra pár másodperc alatt négyszer tüzeltek, amikor egy kivilágított udvari részen tartózkodott; három lövés találta el: a tarkóján, a törzsén és a lábán, de túlélte a támadást.
– A megoldás már húsz évvel ezelőtt is nagyon közel volt – fogalmazott vádbeszédében az ügyész –, de hiányzott egy láncszem, a bűncselekményben részt vevő V. Róbert beismerő vallomása. Tanyi azért került már akkor képbe, mert a lövések után közvetlenül rendőrök tartóztatták fel testvéreit a Fiumei úti sírkert mellett, a Salgótarjáni úton. A két fiatalabb fivérnél, Józsefnél és Jánosnál egy távcsövet, fegyvert és szúró-vágó eszközöket találtak, lőpornyomokat azonban hiába próbáltak a kezükön rögzíteni. Bátyjuk nem volt velük. Azt mondták, prostituáltakat vártak, azért álltak ott, „mert a lányok ott szexelni szoktak”.
A Tanyi testvéreket egyébként a budapesti alvilág verőlegényeiként szokás számon tartani. A fő vádlott védője ezzel kapcsolatban megjegyezte, azt ügyfele sem tagadja, hogy az olajozással érintett vállalkozók körül privát biztonsági tevékenységet végzett. De – kérdezte az ügyvédnő – mi a különbség közte és azok között, akik magán őrző-védő cég alkalmazottaiként például bírósági épületeket őriznek, vagy éppen aki ket „a B-közép államilag elismert tagjaiként” a Nemzeti Választási Iroda előcsarnokából ismer a közvélemény.
A vádirat szerint Tanyi György egy terepszemle után döntött úgy, hogy Lakatost az említett temető egyik sírboltjának tetejéről lövi le, mert onnan jól rá lehetett látni az azóta lebontott, az Aréna Pláza helyén állt Ügető területére. Elrejtett egy .22-es kaliberű kispuskát, bűntársa pedig a merénylet napján a helyszínre vitte, és figyeléssel segítette őt. A védelem azt is szóvá tette, mi szükség volt a kisebb Tanyi fiúk és még egy férfi jelenlétére a közelben, ha volt olyan bűntárs, aki az elkövetőt fuvarozta, és őrt állt.
A helyszínen másnap megtalálták a töltényhüvelyeket, a puskatust és néhány cigarettacsikket. Tanyi György DNS-ét azonban nem mutatták ki. A bíróság előtt elmondta, sosem dohányzott, az ügyész szerint lehet, hogy a csikket más dobta el az elhagyatott temetői részen. A vád nagyrészt két bűntárs beismerésére, valamint a több maffiaügyből ismert és az úgynevezett kecskeméti maffiaperben 12 évre ítélt vállalkozó, Radnai László terhelő tanúvallomására építkezik. Előbbiek elmondásából derült ki, hogy Tanyi tartott egy találkozót, ahol közölte, Lakatost meg kell ölni.
A védők többször kiemelték, hogy Radnai László és a két bűntárs különböző kedvezményekben részesült mindenféle büntetőeljárásokban, így lehet, hogy egy alku keretében azt mondták, amit vártak tőlük. – Radnait előszeretettel alkalmazza a hatóság, védőként már azt feltételezzük, hogy nála lehet terhelő vallomást rendelni. Cipőt a cipőboltból, terhelő vallomást a Radnaitól – adott hangot kételyeinek Tanyi György ügyvédje, aki védőbeszéde előtt külön jelezte, nem vonható felelősségre a védelem ellátása során közölt véleményéért.
Az ügyvéd szerint nincs olyan objektív bizonyíték, ami védence bűnösségét támasztaná alá, ezért felmentést indítványozott. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a vádhatóság nem tudott egyértelmű indítékot kimutatni, Tanyi ugyanis jó kapcsolatban volt a sértettel. Az ügyészség egyébként azt feltételezi, azért akarta Tanyi Lakatost megölni, mert kiderült számára, hogy a hajtó „vamzer” (a hatóságok besúgója), tudniillik szoros kapcsolatban állt az olajügyekből Papa fedőnéven ismertté vált rendőrrel, Sándor Istvánnal.
Az utolsó szó jogán Tanyi György hosszú, monoton bizonyítékértékelést adott elő. Gépies felolvasását azért kellett félbeszakítani, mert lemerült a vádlottak bokájára erősített készülék, ami házi őrizetük alatt a tartózkodási helyük ellenőrzését teszi lehetővé. Emiatt hosszabbítót vezettek a terem közepére, és a felszólalás hátralévő részében mindnyájan tölteni kezdték az eszközöket.
Az ügyész előre kitervelten elkövetett szándékos emberölésben kérte a négy vádlott – a három testvér és beismerésben lévő társuk – bűnösségének megállapítását. A negyedrendű vádlottnak a sértett egy korábbi tárgyaláson egyébként megbocsátott. A másik beismerő bűntársat elkülönített eljárásban már felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
