Ritka pillanat, amikor ügyészségi adatok is alátámasztják, hogy Magyarországon ijesztő ütemben nő a korrupció, most azonban ez történt.
Szabó Tímea, a Párbeszéd parlamenti képviselője Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult, hogy megtudja, 2015. január elseje és 2016. december 13. között hány esetben tettek feljelentést a nyomozóhatóságoknál vesztegetés vagy vesztegetés elfogadása, befolyással való üzérkedés miatt – és hány esetben emelt vádat vagy utasította el a vádemelést az ügyészség.
Polt Péter csak a kérdések egy részére adott választ, a kihagyott pontoknál arra hivatkozva, hogy a kért adatok nem nyerhetőek ki az ügyészség által kezelt rendszerekből – így azt sem közölte, hogy összesen hány feljelentés érkezett a nyomozó hatóságokhoz vesztegetés miatt, vagy hogy hány esetben indult nyomozás a jelzett ügyekben.
A válaszok azonban így is beszédesek, és jelzik, milyen ütemben nőtt két év alatt a feltárt, vizsgált vesztegetési ügyek száma. A legdurvább emelkedés a hivatali vesztegetés elfogadása miatti vádemelésnél látható.
Az ügyészségek 2015-ben hivatali vesztegetés miatt 167, hivatali vesztegetés elfogadása miatt 105 esetben emeltek vádat – ehhez képest tavaly 174 vesztegető és 615 kenőpénzt elfogadó vádlott ellen indult ügyészségi eljárás, vagyis egy év alatt közel hatszorosára emelkedett a lebuktatott, korrupt hivatalnokok száma.
Ezzel párhuzamosan, nőtt a megszüntetett nyomozások száma is: 2015-ben 69 hivatali vesztegetés, 70 hivatali vesztegetés elfogadása és 17 befolyással üzérkedés kapcsán állították le a vizsgálatot, 2016-ban viszont már 103 hivatali vesztegetés, 85 hivatali vesztegetés elfogadása és 23 befolyással való üzérkedés esetében függesztették fel a nyomozást.
A feljelentések elutasításában már nem volt szignifikáns különbség: tavalyelőtt hivatali vesztegetési ügyben 32 esetben, vesztegetés elfogadása miatt 48 alkalommal, befolyásolással való üzérkedés miatt 7 esetben utasított vissza feljelentést az ügyészség – tavaly pedig 33 vesztegetési ügyet, 42 vesztegetés elfogadásáról szóló feljelentést és 3 befolyással való üzérkedési ügyet dobtak vissza különböző okokra hivatkozva.
Az egy év alatt hatszorosára ugró korrupciós rátát ugyanakkor így is nehéz megmagyarázni: a 2016-os megugrást persze indokolhatnánk a korrupció elleni harc sikerével, de nehéz elképzelni, hogyan buktattak le tavaly hirtelen hatszor annyi korrupt hivatalnokot, mint egy évvel korábban.
