Tízmilliós kártérítést ítéltek meg a vokányi gyilkos volt élettársának

A nő azért tartott igényt kártérítésre, mert több mint két és negyed évet előzetes letartóztatásban kellett töltenie.

MTI
2017. 10. 27. 18:23
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Pécsi Törvényszék korábbi összegzése szerint a nő azért tartott igényt kártérítésre, mert az ügyészség a gyilkossági ügyben vele szemben társtettesként, előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés miatt vádat emelt, és bár a Pécsi Ítélőtábla 2013-ban jogerősen felmentette, összesen több mint két és negyed évet előzetes letartóztatásban kellett töltenie.

A gyilkosság 2000. február 6-án történt. Az asszony akkori élettársa, egy rendőrtiszt hét lövéssel végzett a nő férjével, hogy „megoldja” azokat a problémákat, amelyeket a válásuk elhúzódása okozott. Az asszony ellen az után indult eljárás, hogy a tettéért 18 év fegyházbüntetéssel sújtott nyomozó egy beadványban terhelő vallomást tett rá.

A férfi azt állította, hogy a nővel együtt mentek el a férj vokányi házához. Ott a nő azzal kért bebocsátást, hogy elutazik és szeretné megbeszélni férjével gyermekeik felügyeletét. Amikor beléptek a házba, és meggyőződtek arról, hogy rajtuk és a nő férjén kívül más nincs ott, a rendőr fegyvert rántott és négyszer rálőtt a másik férfira. A sebesült menekülni próbált, ekkor az asszony segített lefogni férjét, hogy élettársa újra rálőhessen.

A nő a Pécsi Törvényszéken és a Pécsi ítélőtáblán ellene folyó büntetőeljárás során is következetesen tagadta, hogy részt vett volna férje meggyilkolásában.

Az egykori rendőrtiszt vallomását a törvényszék és a táblabíróság sem fogadta el objektív bizonyítékként, az első- és a másodfokú bírói tanács sem talált olyan tényt, adatot, vallomást, amely a nő bűnösségét kétséget kizáróan megalapozta volna. Ezért bizonyítottság hiányában az asszonyt felmentették a bűnsegédként elkövetett emberölés vádja alól.

A nő kártérítési keresetében a fogva tartása miatt 14 millió, pszichés megbetegedése okán 6 millió forint nem vagyoni kártérítés, vagyoni kártérítés címén pedig – a többi között két cégben való részesedésének elvesztése miatt – mintegy 76 millió forint megfizetését kérte az államtól – áll a táblabíróság tájékoztatójában.

Az összegzésben felidézték, hogy a kártérítési ügyben első fokon eljáró Pécsi Törvényszék a magyar államot nem vagyoni kártalanítás címén 7,5 millió forint, vagyoni kártalanítás címén pedig több mint 2,3 forint, illetve ezek kamatának megfizetésére kötelezte.

A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla Szentpéteriné Bán Erzsébet vezette tanácsa pénteken az első fokon megítélt nem vagyoni kártérítést 10 millió forintra, a vagyonit pedig több mint 2,5 millió forintra emelte.

A nem vagyoni kártalanítás iránti keresetet ezt meghaladóan elutasította a bíróság. Az elsőfokú ítélet arra vonatkozó részeit hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására kötelezte a törvényszéket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.