Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség két férfi ellen, akit még 2015 novemberében fogtak el a Terrorelhárítási Központ kommandósai Budapesten – furgonjukban Skorpion géppisztolyokat és rengeteg lőszert találtak.
A hatvanas éveikben járó, szélsőséges nézeteikről ismert férfiakat akkor államellenes támadás előkészületével gyanúsították.
Pintér Sándor belügyminiszter és Tasnádi László akkori rendészeti államtitkár is arról beszélt, hogy az elfogottak egy kormánytag ellen készültek merényletre, a TEK pedig elárulta, hogy kiemelten védett személy érdekében léptek fel:
mindez alapján a Blikk arra következtetett, hogy a gyanúsítottak célpontja csakis Orbán Viktor lehetett.
A Fővárosi Főügyészség ehhez képest most emberölés előkészületével, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel vádolja a duó egyik tagját. A terrorcselekmény vádja értesüléseink szerint azért esett ki, mert az államellenes előkészületet nem sikerült bizonyítani. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a két támadó valójában nem Orbán Viktorral akart végezni.
A főügyészség álláspontja szerint 65 éves elsőrendű és a 63 éves másodrendű vádlott még 2014 nyarán ismerkedett meg – kormányzati információk szerint mindketten a Magyar Nemzeti Hadsereg nevű paramilitáris szervezet kötelékébe tartoztak, bár a szervezet ezt elfogásuk után tagadta. Hasonlóan kormányellenes és idegengyűlölő nézeteik miatt bizalmi viszonyba kerültek, egy idő után pedig az elsőrendű vádlott beavatta újdonsült barátját merényletterveibe is.
A vádban azonban már nem említik Orbán Viktort. Az iratok szerint tehetős zsidó és cigány származású célszemélyeket – mint Bagoly Bettina ügyészségi szóvivőtől megtudtuk, feltételezett uzsorásokat – akartak megölni, hogy megszerezhessék vagyonukat.
A gyilkossághoz fegyver is kellett, a terveket egyre komolyabban fontolgató kettős pedig 2015 februárjában Komáromba utazott, és szlovákiai területen, egy vadászboltban négy darab hatástalanított Skorpion és Skoda géppisztolyt vásárolt.
A férfiak a fegyvereket később házilag visszaélesítették, majd ezer darab lőszert vettek, és házilag hangtompítókat is barkácsoltak.
Úgy tudjuk, hogy ekkor már a magyar terrorelhárító, hírszerző szolgálatok is nyomon követték a párost
– Bagoly erről a nyomozás érdekeire hivatkozva nem akart nyilatkozni a Magyar Nemzetnek.
A két vádlott ősszel már túl volt két elvetett gyilkossági terven, egy harmadik személy likvidálásában viszont mindketten egyetértettek: az előkészületek során bejárták a támadás tervezett helyszínét és a környéket. Megegyeztek a menekülő útvonalban, és parókát, gumikesztyűt, esőkabátot készítettek be álcázáshoz, a nyomok eltüntetéséhez.
A támadás előtt lőgyakorlatot akartak tartani: november 21-én a fegyvereket és lőszereket egy furgonba pakolva Budaörsre indultak, hogy egy helyi erdős területen teszteljék a géppisztolyokat – a hírszerzés erről a lépésükről is tudott, és a fővárosban, a XI. kerületben megállította őket a TEK egyik egysége.
A két szélsőséges valójában uzsorásoknál komolyabb célpontot is kiszemelhetett magának. November 21-én ugyanis Orbán Viktor két sajtóeseményen is részt vett a fővárosban. Azt pedig korábban Pintér Sándor belügyminiszter is elismerte, hogy a két férfi elkötelezetten rendszerellenes nézeteket vall, sőt a Népszabadság szerint egy lehallgatási jegyzőönyvet is idézett, amely szerint a vádlottak telefonon arról beszélgettek:
egy ólomgolyó a fejbe, és a kormány átadja a hatalmat.
A beszélgetők úgy vélekedtek, hogy „akik ma a törvényeket hozzák, birkák, buták, közönséges bűnözők, hazaárulók, és kivégzendők”.
Egyértelműen fogalmazott kérdésünkre Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, a Zoom tulajdonosa: mint mondta, a laphoz eljuttatott lehallgatási jegyzőkönyvek szerint a két férfi valóban rajtaütésre készülhetett a két miniszterelnöki sajtóesemény valamelyikén –
de a „béna” jogi szabályozás miatt nem lehetett őket terrortámadással megvádolni.
Ilyen esetben ugyanis csak akkor lehetne vádat emelni, ha a tettesek eljutnak a tervezett támadás helyszínére, megközelítik a kiszemelt kormánytagot – de még a támadás előtti pillanatokban leszerelik őket.
Ezt a kockázatot azonban a TEK nyilvánvalóan nem fogadhatta el. „Magam is vezettem akcióegységet, tudom, miről van szó – mondta kérdésünkre Tarjányi. –
Ki vállalja be, hogy vár, amíg a gyanúsítottak egy kávézóban, iskolaudvaron végül előveszik a gépfegyvereiket, ki felelne azért, hogy a bizonyíthatóság érdekében végül emberek halnak meg?”
A TEK így a biztonság mellett döntött, és egy viszonylag nyílt, kezelhető útszakaszon megállította a két férfi furgonját a XI. kerületben. Eközben Orbán Viktort saját biztonsági emberei szabályosan kimenekítették a veszélyesnek ítélt zónából.
A közbelépés miatt azonban sajátos jogi út nyílt meg a vádlottak és jogi képviselőik előtt – jegyezte meg a szakértő.
Mivel nem a konkrét helyszínen állították meg őket, a két férfi állíthatta, hogy máshova indult; végül a vádiratban is lőgyakorlat szerepelt úti célként.
Persze az ügyben eljáró bíróság még dönthet másként, és figyelembe veheti a Tarjányi által említett lehallgatási jegyzőkönyveket.
Ha nincs egyértelműen ráutaló magatartás, akkor a merényletkísérlet nem bizonyítható – állította kérdésünkre Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértője is. Mint hozzátette, a két idős fegyverest valószínűleg akkor is elkapták volna, ha tényleg „csak” lőgyakorlatra készültek volna. A TEK-nél már az sem fér bele, hogy két szélsőjobboldali akkor kocsikázzon fegyverekkel megrakottan a fővárosban, amikor a legfontosabb védett személy ugyanabban a zónában sajtótájékoztatót tart.
Tálas a Magyar Nemzetnek válaszolva azt is megjegyezte, a kormány számára kínos és kiszámíthatatlan hatású lehet, ha a lapok hosszan cikkeznek egy Orbán Viktor elleni merényletről.
Egy ilyen sajtóügy ugyanis a közvélemény számára is nyilvánvalóvá teszi: szélsőséges indulatok dolgoznak a kormánnyal szemben.
Másrészt a kabinet a külső, dzsihadista terrortámadások veszélyeire próbálja folyamatosan felhívni a figyelmet, a szélsőjobboldali akciók nem illenek bele a kommunikációs sablonba.
A jogi procedúra már két éve tart, és még mindig csak a vádemelésnél tartunk. Az egykori fegyvertársakból ezalatt ellenségek lettek – a másodrendű vádlott ugyanis már a kihallgatások során feljelentette barátját a kisebbségiek ellen tervezett emberölések ügyében.
Így a feljelentőnek csak a bűnszervezetben, bűnszövetségben elkövetett lőfegyverrel, valamint lőszerrel visszaélés bűntette miatt kell felelnie, az elsőrendű vádlottat viszont az emberölés előkészületével is vádolják.
