(Ez azért persze elég durva.) Egy másik barom pedig teleplakátolta a kisváros utcáit azzal, hogy a Célpont riportere – Kisberk Szabolcs, mellesleg gyömrői lakos – a város ellensége. (Viccnek egy kicsit erős, jogilag úszításszerű a dolog, nyomozás folydogál, aztán majd úgyse lesz meg a tettes. Szabolcsnak volt már ennél durvább ügye is, például belőttek az ablakán.) Amikor nemrég Gyömrőn rendőröket küldtek a Célpont stábjára, mert egy guminővel forgattuk a műsor szokásos humoros felkonferálását, még lehetett mosolyogni. Hát ezek a derék rendvédelmi erők mennyivel aktívabbak, ha egy tévéstábot kell vegzálni, mint amikor betörőket kéne elkapni, vagy családi balhéba beavatkozni, esetleg ellopott autókat megtalálni! De a történet a múlt héten eléggé szomorú fordulatot vett ezzel a gyújtogatással.
Lehet a Célpont-riportok miatt hisztizni, meg lejárató kampányt emlegetni, mert a Blikk lehozott néhány pikáns, de egyben kínos fotót Gyömrő polgármesteréről, de értelmetlen. A bulvár már csak ilyen. A Blikkben viszonylag ritkán szoktak a gyömrői szelektív hulladékgyűjtési projekt kiszélesítéséről képes összeállítást közölni, a Célpontban se gyakran téma a gyömrői hagyományőrző nyeregkápa-díszítő egyesület éves taggyűlése – hacsak le nem nyúltak valami uniós zsét.
Szóval a sajtóban időnként megjelennek kellemetlen dolgok közszereplőkről, amelyeken a társadalom egyik része megbotránkozik, a másik része meg letojja. A botrányok miatt nagy ritkán lemond valaki, de általában inkább válságkommunikál annak érdekében, hogy az embereknek az a része is letojja az egész ügyet, akik nem néznek Éjjel-nappal Budapestet az RTL Klubon. A válságkommunikáció általában abból áll, hogy az orvul megtámadott közéleti szereplő sajtótájékoztatón jelenti be, hogy:
– A kompromittáló felvételek MANIPULÁLTAK, ezért feljelentést tesz (még ha HD minőségű több kamerás dokumentumfilmről van is szó), mondatait kiragadták a szövegkörnyezetből, amiért a közlő lap ellen PERT FONTOLGAT. (Imádom ezt a szót!)
Egyébként pedig: