Tomcat, a Tolvajkergetők alapítója fél éve ül előzetes letartóztatásban. Nem szemeket lövetett ki, nem a feleségét lökte vak komondornak, nem a nép pénzét lopta el, csak néhány társával megpróbálta elvégezni azt a munkát, amire a rendőrség szemmel láthatóan nem hajlandó vagy nem képes. A bűnüldözést.
Tomcaték videócsatornája nem volt az ízlésemnek való. Úgy vélem, hogy egy kulturált országban nem militáns civilek biztosítják a közrendet, hanem az állam. Nem könnyű eloszlatni azt az érzést, hogy a tolvajkergetés színtere csakis egy fejlődő ország lehet valahol Latin-Amerikában vagy a posztszovjet Közép-Ázsiában. Egyszóval nem igazán rokonszenveztem a Tolvajkergetők tevékenységével, ugyanakkor megértettem és osztottam az elkeseredésüket. Nap mint nap szembesülök azzal, hogy a hatalom miként hagyja magára a vidéki Magyarországot, miként dobja oda az éjszakát az alvilágnak, s eközben miként használja a rendőrséget pénzbehajtásra, civilek megfélemlítésére és közúti útonállásra. A mai Magyarország csak a felső tízezer számára biztonságos hely.
Tomcat és csapata ezen próbált változtatni. A jó szándék mellett tagadhatatlanul volt a tevékenység mélyén egy nagy adag erőszakba hajló frusztráció meg egy nagy adag mélyproli rendpártiság. A számomra legnyomasztóbb komponens a Tolvajkergetők videóiban mégis az elkövetők rituális és név szerinti megszégyenítése volt. Ezzel Tomcat az Iszlám Állam vérengzésvideóinak gyermekfilmváltozatait gyártotta le hétről hétre, olyan médiások mellé zárkózva fel, mint Jerry Springer vagy Sebestyén Balázs. Azt azonban a fentiek ellenére is borzalmas igazságtalanságnak tartom, hogy Polgár Tamást hat hónapja rács mögött tartják. Bűnözők között. Holott a csávó bármi, csak nem bűnöző. Bárhova, de nem a börtönbe való. Csakhogy a Tolvajkergetők valamennyi videója ékes demonstrációja volt annak, hogy Magyarországon nincs közbiztonság, hogy a rendőrség nem védi meg az emberek tulajdonát. A hatalom most példát statuál Polgár Tamáson, mert az nagy nyilvánosság előtt vált hatékony versenytársává az állam rendfenntartó szerveinek.
Az a kétszázezer ember, aki a Facebookon a Tolvajkergetőket lájkjaival és kommentjeivel támogatta, úgy párolgott kétszázezer felé, mintha a házibuli után eljött volna a takarítás ideje. Nem hallatják a hangjukat, nem tiltakoznak. Vállukat megvonják, és már mennek is lájkolni meg kommentelni, hörögni meg uszítani egy másik Facebook-oldalra. Ha van ebben a kétszázezer emberben egyetlen cseppnyi lelkiismeret, ragadjon klaviatúrát, és írjon egy levelet akárhová, akárkinek! Tiltakozzon, mert Polgár Tamás egy cellában ül – helyettük és miattuk is. Nincs szekértábor, ami megvédje.
Nem voltam egy a kétszázezer közül, nem voltam a Tolvajkergetők támogatója. Azért tiltakozom, mert olyan országban akarok élni, ahol a rendőrség elfogja a bűnözőket, úgyhogy nem civileknek kell őket kergetniük. Olyan országban akarok élni, ahol a rendfenntartó szervek a tolvajokat és az erőszaktevőket üldözik, nem pedig azokat, akik az ő munkájukat végzik ingyen. Olyan országban akarok élni, ahol az emberek kiállnak egymásért, még akkor is, ha nem értenek egyet. Olyan országban akarok élni, ahol a hatóságok igazságot szolgáltatnak, és nem megtorlást. Szabadságot Polgár Tamásnak!
