A családon belüli erőszakkal viccelődni kreténség – az Index ezzel a címmel gyűjti a kattintásokat legfrissebb pogromjához. A túlhajszolt érzékenység, a minden bokorban falloszfasizmust sejtő üldöztetéses téboly aktuális célpontja az RTL Reggelijének műsorvezetője, Fehér Tibor, aki a két másik jelen lévő színész által előadott fiktív karakterek közti asszonyverésre poénkodva így reagált: „Biztos megérdemelte.” Mármint a színjátszott verést a színjátszott feleség.
Az írásait Sixx néven jegyző Varga Attila, az Index verőembere, a szappanoperákat és valóságshow-kat nagykanállal zabáló kultúrkomisszár természetesen azon nyomban eszeveszett szemforgatásba kezdett, mondván, Fehér Tibor itt és most bántalmazott nőket zaklatott fel, amiért „érzékenységi vagy emberségi tréninget” javasol neki. Tőlünk keletre az ilyen „tanfolyamok” kínai átnevelőtáborokban zajlanak, gondolom, Sixx ismeri az ennek megfelelő hazai intézményeket, amelyek a Gulagnál bizonyára kevésbé hatékonyak, de eljön majd a nap, amikor végre mindannyian megcsodálhatjuk az 1984-ben és a Mechanikus narancsban megjósolt jövőt – azon a napon a megfelelő elmekontroll-technikák révén valamennyi deviáns gondolat és otromba poén egy csapásra törlődik az emberi elmékből.
Addig is, amíg el nem érkezik a politikai korrektség aranykora, minden vicc mellé csendőrt kell állítani – vagy legalább egy olyan lelkes vamzert, mint az Index kulturális helytartója, aki kellően megszégyenít, ha rosszul viccelsz. Mert minden vicc sérthet valakit: a szőke nőket, a kanos férfiakat, a far-hátat ropogtató öregeket, a nyugatra vándorló fiatalokat, a közmunkára igyekvő cigányokat, a senki által nem képviselt törpéket, a szombaton elektromos áramot nem használó zsidókat, a zsugoriságukról világszerte hírhedt skótokat – vagy akár a családon belül bántalmazott nőket.
Csakhogy itt ilyesmiről szó sem esett: a poén funkciója ebben a beszélgetésben kifejezetten az volt, hogy előadója groteszk gúnnyal kacsintson ki az országot benépesítő vak komondorok hétköznapjaira, s ezzel kulturális kontextusba helyezze a bántalmazást, amelynek kapcsán a tagadás és az áldozathibáztatás a magyar társadalom két alapvető reflexe. Persze Sixx azt szeretné, ha ilyen témáról csakis az ELTE gender tanszékének valamelyik papnője beszélhetne, miközben mi imazsámolyokon térdepelve a politikai korrektség zsoltárjait mormoljuk, és nagyon vigyázunk, nehogy istenkáromlást kövessünk el azzal, hogy a világ történéseit a magunk módján reagálva dolgozzuk fel – hisz e célra megvan a CEU-n felszentelt szakember. Nekünk, gyarmatlakó bugrisoknak nem adatik meg, hogy traumáinkat a Simpsons vagy a South Park módjára akár vicces, akár groteszk eszközökkel közelítsük meg. Ha a nagy Amerikában teszik ezt azok, akik igazán értenek hozzá, akár a Rick és Morty, akár a Family Guy képében, akkor Sixx és az Index szerkesztősége ünnepel: éljen a szólásszabadság! Ha azonban ugyanennek a töredékét itt, Kelet-Európában merészeli elkövetni bárki, azt Sixx nem engedi, hiszen kreténség. Nos, a klerikális jobboldal képmutató fundamentalistái meg a szélsőséges iszlamizmus elvakult dzsihadistái épp ugyanígy érvelnek a szabad viccelődés ellen.
