Karácsonyi „forradalom”, törvények futószalagon

December 23-án több tucat ellenzéki politikust tartóztattak le a Parlament előtt, mialatt bent tovább folyt a törvényhozás.

Az év utolsó parlamenti ülésnapja olyan izgalmasra sikeredett, mint még sosem Orbán Viktor második kormányzása alatt. Délelőtt fél tízkor Karácsony Gergely, Szabó Tímea és Vágó Gábor, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselői láncolták magukat össze először a Parlament parkolójának bejáratánál, majd több párttársuk és aktivistájuk is csatlakozott a demonstrációhoz. Céljuk az volt, hogy a kormánypárti politikusok autói ne juthassanak el a Parlament parkolójába, mert szerintük aznap a Fidesz-KDNP antidemokratikus módon hozott volna meg törvényeket. A demonstrációt rendőri beavatkozás követte, a BRFK közleménye szerint akkor avatkoztak be, amikor „az Országgyűlés a demonstrálók magatartása miatt valamennyi bejáraton keresztül megközelíthetetlenné vált”.

A rendőrök egyenként minden „láncszemet” – demonstrálót – elfogtak, majd a téren megjelent Gyurcsány Ferenc ex-miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció vezetője. Ekkorra már a Tisztelt Házban félórás szünetet rendeltek el (a nap folyamán később még néhányszor), mert kevés képviselő jutott be az Országgyűlés épületébe. Délre kb. 25-30 embert vettek őrizetbe (köztük Gyurcsányt is), a képviselők nagy részét rácsos ablakú rabszállítóval vitték a Gyorskocsi utcai fogdába.

A rendőrök egyébként személyi szabadság korlátozásának vádjára hivatkoztak intézkedés közben, ami azért is furcsa, mert minden képviselő eljuthatott volna a Házba, maximum nem autóval, hanem gyalog.

Az ülésteremben az MSZP-frakció okozott kisebb meglepetést, amikor testületileg sípokkal kifütyülték a kormánypártiakat, majd piros lappal „kiállították őket”. Ezek után szolidaritást vállalva az előállított képviselőkkel, beültek egy rendőrségi kisbuszba és lényegében előállíttatták saját magukat.

A Gyorskocsi utcai fogdából néhány óra alatt mindenki szabadult, az elsőként kilépő Szilágyi Péter és Ertsey Katalin (mindketten LMP-képviselők) elmondta, hogy végül senkit sem gyanúsítottak meg semmivel. Gyurcsány is csak egy órát volt bent, kiengedése után csak annyit mondott, hogy sokáig várakoztatták őket egy folyosón. A kiengedett LMP-s képviselők végül átvonultak a Képviselői Irodaházba, ahol újratervezték a délután négyre már korábban meghirdetett tüntetésüket.

Ez alatt az ülésteremben tovább működött a törvénygyártó futószalag (írásunk végén néhány szóban összefoglaljuk, milyen törvények születtek ma). A Jobbik a kormánypártokkal együtt szintén részt vett az OGY munkájában. Vona Gábor sajtótájékoztatóján elmondta, hogy alapvetően egyetért az elégedetlenkedőkkel, de a volt miniszterelnök részvétele hiteltelenné teszi az egész akciót. Valamint ennél fontosabb ügyeket kellene minél hamarabb megoldani, mint például azt, hogy minél kevesebb éhező család éljen Magyarországon.

Délután négy órakor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parkolójában megkezdődött a „Kétharmad csak tőled fél!” elnevezésű tüntetés az LMP szervezésében, melyen képviseltette magát a Szolidaritás Mozgalom, a Negyedik Köztársaság, az MSZP és ifjúsági szervezete, a Societas is. Székely Tamás, a Szolidaritás társelnöke kezdeményezte az Ellenzéki Kerekasztal összehívását a kormány megbuktatásának érdekében. Schiffer András elmondta, hogy 2011 valóban az elrugaszkodás éve volt: a valóságtól való elrugaszkodásé. A demonstrálók nagy része a Himnusz eléneklése után hazaindult, de kb. ezren maradtak a Kossuth téren, ahol kormányellenes, demokráciapárti szólamok kíséretében próbálták megakadályozni, hogy a bent lévő képviselők elhagyják a Házat. Kisebb atrocitások mellett végül rendőri segítséggel kellett kimenekíteni a Fidesz-KDNP-s képviselőket a Parlament parkolójából, s a tüntetők fél hét körül mind hazamentek.

Az eseményeket, főleg a délelőtti letartóztatásokat a külföldi sajtó is felkapta, Gyurcsány Ferenc ex-miniszterelnök előállítására hegyezték ki cikkeiket. A Népszabadság értesülései szerint pedig a Belügyminisztériumban felmerült, hogy az LMP-s tüntetők tettét terrorcselekménynek nyilvánítsák. Egy névtelenséget kérő BM-munkatárs szerint a gondolat kiötlője azzal próbálta alátámasztani ötletét, hogy a tüntetők próbálták ráerőszakolni akaratukat más képviselőkre, s akadályozták az ország törvényhozó szervének munkáját.

Végül lássuk, hogy milyen törvényeket fogadott el ma az Országgyűlés! Döntöttek arról, hogy a következő választások után már csak 199 tagú lesz a parlament, valamint arról is, miként választjuk majd legközelebb ezeket a képviselőket. A jövőben 106-an jutnak be egyéni választókerületi győztesként, míg 93 mandátumot országos pártlistákról osztanak szét. A határon túliak a pártlistákra szavazhatnak majd, míg a nemzetiségek kedvezményesen szerezhetnek mandátumot. Ha ez sem sikerül, akkor szószólót küldhetnek a parlamentbe.

Sarkalatos törvénnyel „vésték kőbe” az egykulcsos adózást, valamint megszüntették a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetéseket azok számára is, akik fenntartották a magán-nyugdíjpénztári tagságukat. Az általuk fizetett 10 százalékos nyugdíjjárulék az államkasszába kerül.

Lehetővé tették a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletének összeolvasztását, ehhez csupán egy sarkalatos törvény meghozatalára lesz szükség a továbbiakban.

Emelkedett a szabálysértési bírság felső határa, a plafonösszeg ezentúl háromszázezer forint, míg a legalacsonyabb összeg ötezer forint lesz. Aki nem fizeti ki a helyszíni bírságot, az letöltheti büntetését, akár közmunkával is.

Új kitüntetéseket is alapítottak a mai ülésnapon: a Magyar Szent István Rend, a Magyar Corvin-lánc, a Magyar Becsület Rend, a Magyar Érdemrend, valamint a Magyar Érdemkereszt díjait adják át a jövőben.

Elfogadta az OGY az új felsőoktatási törvényt is, eszerint magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal, és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási rendszerben tanulók. A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének teljes költségét, a részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli. A felvételre jelentkező egy eljárásban legfeljebb öt jelentkezést nyújthat be. A törvényt a Jobbik-frakción kívül egyedül Pokorni Zoltán és frakciótársa, Lasztovicza Jenő nem szavazta meg a jelenlévők közül.

Szavazásokkal kapcsolatban érdekes dolog történt a szintén 23-án elfogadott családvédelmi törvény esetében is. A törvény – az Alaptörvénnyel összhangban – kimondja, hogy a család alapja egy férfi és egy nő házassága, vagy egyenesági rokoni kapcsolat. A törvény rögzíti a szülők és gyermekek jogait és kötelezettségeit is. Eszerint a kiskorú gyermek szülője köteles gyermeke felügyeletéről külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodni, amikor a gyermek éjszaka közterületen, szórakozóhelyen tartózkodik. A felelősségteljes párkapcsolatról, családi életről szóló ismeretek az alap és középfokú oktatásban egyaránt megjelennek a jövőben. A törvényt a Tisztelt Házban egyedüliként Orbán Viktor miniszterelnök nem szavazta meg. Szóvivője, Szijjártó Péter szerint ez csak figyelmetlenség miatt történt, Orbán ugyanis mélyen egyetért a törvényben foglaltakkal.

Valószínűleg a kinti eseményekről tájékozódott – a helyében én is ezt tettem volna...