Mohammed Saud Jamal, az Al-Arabiya szaúdi csatorna tudósítója azt írta, hogy a katari hadsereg több magas rangú tisztje Sheikh Hamad bin Khalifa al-Thani katari emír megbuktatására tett kísérletében a lázadó tisztek és az emír palotájának őrei között heves fegyveres összecsapásokra került sor, a puccs végül sikertelen lett, s harminc személyt letartóztattak. Olyan hírek is keringtek, hogy az emírt és feleségét egy amerikai helikopter ismeretlen helyre menekítette ki.
Később a hírt levették az Al-Arabiya honlapjáról, A katari állam tulajdonában levő Al Dzsazíra nem erősítette meg a puccsal kapcsolatos híreket. A csatorna a Közel-Kelet legbefolyásosabb hírcsatornája, melynek jelentős szerepe volt az arab tavasz eseményeinek tudósításában (ezzel a rezsimeket támogatók körében jelentős ellenszenvet váltott ki; Hillary Clinton viszont kijelentette, hogy a hírcsatorna informatívabb volt, mint bármely amerikai média).
Majd Jamal is beismerte, hogy „tudósítása teljesen téves” volt, és elnézést kért a katariaktól. Az emír egyébként nem is tartózkodott az országban, Máltán volt állami látogatáson.
Az iráni Press TV hírcsatorna viszont felkapta a puccsról szóló hírt, s felvetette, hogy az Al-Arabiya célja a hamis hír terjesztésével a katari uralkodó rendszerének aláásása volt.
A szaúdiak és Katar a NATO és az USA szövetségeseként jelennek meg a közel-keleti geopolitikában. Az amerikai hadsereg egyébként jelentős támaszpontot tart fenn az országban (a támaszpontot Szaúd-Arábiából költöztették át 2003-ban), melynek fontos szerepe van az USA iraki és afganisztáni szerepvállalásában is. A líbiai NATO bombázások elősegítésében is nagy segítséget nyújtottak, s ők követelik leghatározottabban az al-Assad szír elnök rendszere elleni fellépést. Mindkét ország politikai hatalmának kiterjesztésére törekszik a térségben (az egyiptomi és a tunéziai iszlamista pártok választási kampányait is jelentős részben finanszírozták), és pont ebben rejlik a két ország rivalizálásának és ellenségeskedésének az oka, illetve abban, hogy Katar igyekszik a térség mediátora szerepében tetszelegni, s ebből kifolyólag jó kapcsolatokat ápol, többek között Izraellel is.
A két ország szembenállását mi sem példázza jobban, minthogy a szaúdi vezetők többször is érintettek voltak a katari emír elleni puccskísérletekben (1996, 2002, 2009, 2011).
2010-ben az 1996-os összeesküvőket az emír a szaúdi király kérésére szabadon engedte. Az emír egyébként maga is egy békés puccsal vette át a hatalmat 1995-ben a reformokra kevésbé hajlandó apjától, mikor az Európában nyaralt.
origo.hu
Újabb csapás érte a rács mögött ülő Kiss László óbudai polgármestert
