Hivatalos becslések szerint az ezt megelőző héten ugyan 13 százalékkal nőtt az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma (6 700), a betegek panaszait ugyanakkor nagyrészt nem influenza, hanem náthavírusok okozzák.
Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint náthavírusokat az 1950-es évek óta kutatják, azóta, hogy feltalálták a több százezerszeres nagyítást lehetővé tévő elekronmikroszkópot. Náthát rhinovírusok és coronavírusok okoznak, és jelenleg is fel-felbukkan egy-egy újabb náthavírus.
Egyszerűen „benyaljuk”
A terjedésük – mondta Dr. Berencsi György – hasonló az influenzavíruséhoz: tüsszentéssel, illetve kézről-kézre átadással terjednek. A náthát okozó vírusokat valóban „benyaljuk”: fertőzött emberek által megfogott tárgyakon vagy magán az emberi kézen akár 1 napig életben maradnak a kórokozók, így ha a kezünkkel a szemünket, orrunkat dörzsöljük, vagy a szánkba nyúlunk, akkor máris lehetőséget teremtettünk a vírusoknak, hogy új helyen szaporodjanak. Sajnos – tette hozzá – az sem jelent számunkra védettséget, ha már átestünk az összes, náthát okozó vírus által kiváltott fertőzésen, ugyanis a kialakult védettség csak körülbelül egy évre szól.
Csillószőreink lebénulnak
A nátha vírusa akkor tud jól szaporodni a nyálkahártyánkon, ha az hűvös. A megtámadott csillószőrös hengerhám-sejtek – magyarázza az Országos Epidemiológiai Központ virológus professzora, szaktanácsadó főorvosa – szobahőmérsékleten egy különleges anyagot, úgynevezett interferont termelnek. Ez akadályozza meg, hogy a szomszédos sejteket is megtámadják a vírusok. Ám az interferon a hűvös nyálkahártyán elveszíti hatásosságát, így a náthát okozó vírusok szaporodásnak indulnak, sorra támadják meg a nyálkahártya sejtjeit. Az orrunk belsejében lévő csillószőrök megbénulnak, ledermednek, így a felgyülemlő váladék nem tud távozni a szervezetből. Ezen a jó „táptalajon” később akár baktériumok is szaporodásnak indulhatnak.
Cikkünk itt folytatódik.
origo.hu
Megkérdezték Ruszin-Szendi Romuluszt, hogy valóban dicsőítette-e Ukrajnát a NATO ülésein – videó
