Kábítószerek most
Magyarországon pillanatnyilag egyedi listás rendszerben történik a kábítószerek szabályozása, ami azt jelenti, hogy egyenként meghatározott anyagok kerülnek rá a tiltott szereket felsorakoztató jegyzetekre. Jelenleg ezekre a felsorolásokra vonatkozik a Btk. kábítószerekkel foglalkozó paragrafusa. A listákra nemzetközi kötelezettségből adódóan, vagy az ország saját kezdeményezésére vesznek fel anyagokat. Új kábítószer besorolására eleddig viszonylag kevés alkalommal került sor, aminek egyik oka, hogy a listáravétel igen körülményes és hosszú folyamat, amelyhez képest a piac jóval dinamikusabban változik.
Amiért divat a dizájner drog…
A piacon mindig is forgalomban voltak egyéb, listán nem szereplő készítmények, köztük természetes és szintetikus anyagok is. Azonban az utóbbi időben szinte berobbantak a piacra a második kategóriába tartozó, úgynevezett dizájner drogok, amelyek szintén nem szerepelnek a tiltott anyagok jegyzékében.
Ezek többnyire olyan anyagok, amelyeket valamely klasszikus kábítószer vagy szabályozott anyag szerkezetének kisebb átalakításával hoztak létre – mondta el megkeresésünkre Péterfi Anna, a Nemzeti Drog Fókuszpont koordinátora, hozzátéve, hogy az így létrejövő új vegyület már nem szerepel a kábítószerek (és pszichotróp anyagok) listáin, vagyis nem szabályozott anyag. Jellemző, hogy az egyéb (pl. fogyasztóvédelmi) szabályozások kikerülése érdekében nem emberi fogyasztásra árusítják őket, például növényvédőszerként, gyűjthető ajándéktárgyként, fürdősóként, miközben ezeknek az anyagoknak nem létezik ilyen típusú felhasználása – tudtuk meg a szakértőtől.
…és amiért egyelőre nem lehetett megállítani terjedését.
Nem csupán Magyarországon, de az egész világon régóta foglalkoznak a kérdéssel, hogyan lehetne elejét venni a napjainkban egyre terjedő dizájner drog-jelenségnek. Az eddigi metódusok – az összes újonnan megjelenő anyag betiltása egyenként – nem volt elég hatékony, ugyanis rövid időn belül a szert helyettesítő másik drog jelent meg a piacon. Már több módszerrel is kísérleteznek ezeknek az anyagoknak a visszaszorítására, de azt nem lehet előre megjósolni, melyik törekvés bizonyul a leghatékonyabbnak.
Magyarországon most egy speciális lista létrehozása mellett döntöttek, mely – az eddigi szabályozás mellett – egy újabb eszköz lehet a visszaélésszerűen használt pszichoaktív anyagok visszaszorításában.
Ennyivel tud többet a „C lista”!
Az új listának két fő ismérve van. Az egyik, hogy a veszélyes anyagok – az eddigi metódustól eltérően – nagyon hamar felkerülhetnek rá, vagyis viszonylag gyorsan nyakon lehet csípni a problémás vegyületeket. Eddig a bürokrácia útvesztője miatt sok időbe telt, hogy egy-egy dizájner drog végleges tiltólistára kerüljön, ám az új kormányrendelet értelmében azok a szerek, amelyeknek nincsen más (például gyógyászati, ipari) felhasználása, viszont veszélyesnek tűnnek, mind szinte automatikusan rákerülnek majd a C listára.
A másik fontos tulajdonsága a „C” jegyzéknek a listára vétel új megközelítése lesz. Péterfi Annát arról kérdeztük, ez mit is jelent valójában. A szakértő elmondta, hogy az új típusú szabályozás a kémiai szerkezeten alapul, és egyszerre több szerre terjed ki, lefedve olyanokat is, melyek még meg sem jelentek a piacon, vagy a dizájner drogok újabb generációit kiötlő vegyészek fejében. Az egész szabályozás proaktívabb lesz a jelenleginél – összegezte az újítás lényegét a Nemzetközi Drog Fókuszpont munkatársa.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elkövetkező rendszerben úgynevezett generikus listát készítenek az anyagokról. Így nem csupán egy bizonyos szerre vonatkozik majd a tiltás, hanem vegyületcsoportokra is. Azok a drogok tehát, amelyeknek megegyezik az alapszerkezete, de mégis eltérő vegyületet alkotnak, már automatikusan, egyszerre kerülnek fel a listára.
A fogyasztást nem büntetik majd
Fontos tudni, hogy az új jegyzék az előzőtől különálló rendszert alkot majd, azaz a C listás anyagokra nem ugyanaz a Btk. – szabályozás vonatkozik, mint a kábítószerekre. Itt ugyanis csak a kereskedői típusú magatartásokat fogják korlátozni, a fogyasztás nem lesz büntetendő.
A döntéshozók ezzel a lépéssel elsősorban a dizájner drogok hozzáférhetőségét kívánják korlátozni. Azt várják, hogy ezzel együtt lényegesen visszaszorul a használat is, hiszen a kereskedelemben nem lesznek olyan könnyen hozzáférhetőek ezek az anyagok. Nem lehet majd őket interneten, head shopokban vagy grow shopokban (olyan üzletekben, ahol illegális szer nem kapható, de előállításához, fogyasztásához szükséges kellékek igen) beszerezni.
A dizájner drogok (más, természetes eredetű ám nem szabályozott anyagokkal együtt) ugyanis eddig számtalan hasonló módon könnyen hozzáférhetőek voltak. További cél a szabályozás ellenére piacra kerülő szerek folyamatos monitorozása. Ezt kockázatelemzés követi majd, melynek során eldöntik, hogy szükséges-e a teljes körű szankció.
Létezhetnek azonban olyan szerek, amelyek az új szabályozás ellenére egyelőre piacon maradnak. Ennek oka, hogy néhány anyag nem csupán pszichoaktív szerként „forog a piacon”, hanem létezik ipari felhasználása is. Ilyen például a Gina nevű, főleg lányokra veszélyes „diszkódrog”, amely szédülést, ájulást, tudatkiesést okoz s mivel íztelen, színtelen, szagtalan, bárki poharába bekeverhető. Gina azért problémás „leányzó”, mert jelentős az ipari felhasználása, de – több más ipari pszicho-szerhez hasonlóan – az ő sorsáról is folynak tárgyalások.
