Változik a fekhelyünk, munkahelyet váltunk, új sportágakban próbáljuk ki magunkat, azonban a makacs derékfájás egyáltalán nem múlik, sőt, nő a bejáratódási idő, szaporodnak a „becsípődéses” és fájdalmas periódusok. Már-már állandósul a tompa derékfájás, sokszor a végtagba is kisugárzik a fájdalom.
Míg az első becsípődésnél az ember megijed, felkeresi kezelőorvosát, kap injekciót, fájdalom-, gyulladáscsillapító és izomlazító orvosságot és maximum 1 hét alatt meg is szűnik a kínzó fájdalom, addig az ehhez hasonló esetek regenerálódása az idő múlásával egyre több hetet igényel – hívja fel a figyelmet dr. Kovalenko Marina. Mint folytatta, a kitartóbbak ugyan gerincröntgen, MR és CT elvégzését szorgalmazzák, ám kezelőorvosaik sem lesznek okosabbak: fájdalmuk mögött ugyanis nem találnak számottevő szervi elváltozást. Előrehaladottabb esetben porckorong előboltosulást-sérvet látnak, ami nem magyarázza teljes egészében a látott fájdalom együttest. És sajnos – figyelmeztetett a szakember – az operáció után ilyen típusú betegeknél nem, vagy csak rövid időre szűnik meg a fájdalom.
Mit is jelent valójában ez az állapot?
A gerinc és azt körülvevő izmoknak, mint minden egyéb szervünknek egyik meghatározó tényezője a keringés – avatott be a részletekbe a doktornő. Amennyiben nincs megfelelő artériás ellátásuk, nem kap elég tápanyagot sem az izom, sem az ő közvetítésével diffúzión keresztül maga a csigolya, és a porckorong sem. Ezzel kapcsolatosan dr. Kovalenko kiemelte, először a kisebb nyomással rendelkező visszeres rendszer sérül, majd pangás alakul ki, nem távoznak az anyagcsere végtermékek- elsavasodott környezetben pedig lehetetlen a regeneráció, Ca–sók csapódnak ki egyes helyekre, meszesedéseket okozva, más helyekről pedig sókat mosnak ki, és csontritkult területek keletkeznek. Emellett – folytatta – a porckorong elveszti folyadéktartalmát, összezsugorodik, töredezik a rostos gyűrűje, kisebb mechanikus teherbírása miatt hamarosan előboltosul. Ez a folyamatot elősegítik a pangó vérrel telt, tejsav hatására befeszült izmok, melyek egymáshoz húzzák a csigolyákat, erre túlterhelést mérve a porckorongokra.
Mit tehet egy terapeuta ilyen esetben?
A doktornő szerint az első lépés egy helyes diagnosztika megállapítása. Mint fogalmazott, fel kell ismerni, hogy ebben az esetben nemcsak mozgásszervi, de keringési problémára is kell megoldást találnunk. A mozgásszervi statikai manuálterápiás korrekció, az izomtónus myofasciorelaxatios akupunktúrás kezeléssel való helyes átállítása az első fázis. Ezek önmagukban felszabadítanak egyes keringési rendszerek útjában álló mechanikai gátakat – jegyezte meg. Ezáltal a hosszas pangás miatt túlszaporodott anyagcsere végterméket tartalmazó szövet raktárakat teszik hozzáférhetővé. Ezek tehetők felelőssé ugyanis a szervezet különböző részeiben fellobbanó gyulladásokért. Egy személyre szabott méregtelenítéssel azonban ezek kivezethetők a szervezetből – fűzte hozzá.
A következő lépés a cérna beültetés. A gyulladásmentes szövetekbe maximum 3 hét alatt felszívódó cérnaszálak beültetésével olyan pontokat stimuláljuk, amelyek élénkítik a keringést mind artériás, mind vénás oldalon nem csak helyi, de meridiánok szintjén is – hívta fel a figyelmet dr. Kovalenko Marina. A doktornő kitért arra is, hogy a megfelelő keringésű szervezet legmélyebb szintjén dolgoznak utoljára. Ez pedig a kötőszöveti elemek craniosacralis és craniovisceralis technikákkal való oldása az elért eredmény stabilizálásához szükséges. Segítségükkel a folyamatok szabályzási szintjén tudunk beavatkozni. Véleménye szerint ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a szervezetünk az állandóan változó környezetéhez minél adekvátabb módon tudjon alkalmazkodni.
Természetesen ezeket az eljárásokat a fennálló probléma időbeliségétől és a szervezet állapotától függően többször kell ismételni, ez mindig a kezelőorvos dönti el a páciens válaszreakcióinak megfelelően – figyelmeztetett végül a szakember.